Multilingual Scriptures Home » Hungarian Karoli Bible » 1 Corinthians
Hungarian Karoli Bible | ||
Chapter # | Verse # | Verse Detail |
1 | 1 | Pál, Jézus Krisztusnak Isten akaratából elhívott apostola, és Sosthenes, az atyafi. |
1 | 2 | Az Isten gyülekezetének, a mely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, elhívott szenteknek, mindazokkal egybe, a kik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét segítségül hívják bármely helyen, a magokén és a miénken: |
1 | 3 | Kegyelem néktek és békesség Istentõl, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól. |
1 | 4 | Hálát adok az én Istenemnek mindenkor ti felõletek az Isten ama kegyelméért, mely néktek a Krisztus Jézusban adatott, |
1 | 5 | Mivelhogy mindenben meggazdagodtatok õ benne, minden beszédben és minden ismeretben, |
1 | 6 | A mint megerõsíttetett ti bennetek a Krisztus felõl való bizonyságtétel. |
1 | 7 | Úgy, hogy semmi kegyelmi ajándék nélkül nem szûkölködtök, várván a mi Urunk Jézus Krisztusnak megjelenését, |
1 | 8 | A ki meg is erõsít titeket mindvégig feddhetetlenségben, a mi Urunk Jézus Krisztusnak napján. |
1 | 9 | Hû az Isten, ki elhívott titeket az õ Fiával, a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségre, |
1 | 10 | Kérlek azonban titeket atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy mindnyájan egyképen szóljatok és ne legyenek köztetek szakadások, de legyetek teljesen egyek ugyanazon értelemben és ugyanazon véleményben. |
1 | 11 | Mert megtudtam felõletek atyámfiai a Kloé embereitõl, hogy versengések vannak köztetek. |
1 | 12 | Azt értem pedig, hogy mindenitek ezt mondja: Én Pálé vagyok, én meg Apollósé, én meg Kéfásé, én meg Krisztusé. |
1 | 13 | Vajjon részekre osztatott-é a Krisztus? Vajjon Pál feszíttetett-é meg érettetek, vagy a Pál nevére kereszteltettetek-é meg? |
1 | 14 | Hálákat adok az Istennek, hogy senkit sem kereszteltem meg közületek, kivéve Krispust és Gájust, |
1 | 15 | Hogy valaki azt ne mondja, hogy a magam nevére kereszteltem. |
1 | 16 | Megkereszteltem azonban Stefana házanépét is, ezenkívül nem tudom, hogy valakit mást kereszteltem volna. |
1 | 17 | Mert nem azért küldött engem a Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangyéliomot hirdessem; de nem szólásban való bölcseséggel, hogy a Krisztus keresztje hiábavaló ne legyen. |
1 | 18 | Mert a keresztrõl való beszéd bolondság ugyan azoknak, a kik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje. |
1 | 19 | Mert meg van írva: Elvesztem a bölcseknek bölcseségét és az értelmeseknek értelmét elvetem. |
1 | 20 | Hol a bölcs? hol az írástudó? hol e világnak vitázója? Nemde nem bolondsággá tette-é Isten e világnak bölcseségét? |
1 | 21 | Mert minekutána az Isten bölcseségében nem ismerte meg a világ a bölcseség által az Istent, tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívõket. |
1 | 22 | Mert egyfelõl a zsidók jelt kívánnak, másfelõl a görögök bölcseséget keresnek. |
1 | 23 | Mi pedig Krisztust prédikáljuk, mint megfeszítettet, a zsidóknak ugyan botránkozást, a görögöknek pedig bolondságot; |
1 | 24 | Ámde magoknak a hivatalosoknak, úgy zsidóknak, mint görögöknek Krisztust, Istennek hatalmát és Istennek bölcseségét. |
1 | 25 | Mert az Isten bolondsága bölcsebb az embereknél, és az Isten erõtelensége erõsebb az embereknél. |
1 | 26 | Mert tekintsétek csak a ti hivatástokat, atyámfiai, hogy nem sokan [hívattak] bölcsek test szerint, nem sokan hatalmasak, nem sokan nemesek; |
1 | 27 | Hanem a világ bolondjait választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ erõtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erõseket; |
1 | 28 | És a világ nemteleneit és megvetettjeit választotta ki magának az Isten, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse: |
1 | 29 | Hogy ne dicsekedjék õ elõtte egy test sem. |
1 | 30 | Tõle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcseségül lõn nékünk Istentõl, és igazságul, szentségül és váltságul: |
1 | 31 | Hogy, a mint meg van írva: A ki dicsekedik, az Úrban dicsekedjék. |
2 | 1 | Én is, mikor hozzátok mentem, atyámfiai, nem mentem, hogy nagy ékesszólással, avagy bölcseséggel hirdessem néktek az Isten bizonyságtételét. |
2 | 2 | Mert nem végeztem, hogy egyébrõl tudjak ti köztetek, mint a Jézus Krisztusról, még pedig mint megfeszítettrõl. |
2 | 3 | És én erõtlenség, félelem és nagy rettegés közt jelentem meg ti köztetek. |
2 | 4 | És az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcseségnek hitetõ beszédiben állott, hanem léleknek és erõnek megmutatásában: |
2 | 5 | Hogy a ti hitetek ne emberek bölcseségén, hanem Istennek erején nyugodjék. |
2 | 6 | Bölcseséget pedig a tökéletesek között szólunk; ámde nem e világnak, sem e világ veszendõ fejedelmeinek bölcseségét; |
2 | 7 | Hanem Istennek titkon való bölcseségét szóljuk, azt az elrejtetett, melyet öröktõl fogva elrendelt az Isten a mi dicsõségünkre; |
2 | 8 | Melyet e világ fejedelmei közül senki sem ismert, mert ha megismerték volna, nem feszítették volna meg a dicsõség Urát: |
2 | 9 | Hanem, a mint meg van írva: A miket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, a miket Isten készített az õt szeretõknek. |
2 | 10 | Nekünk azonban az Isten kijelentette az õ Lelke által: mert a Lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is. |
2 | 11 | Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek lelke, a mely õ benne van? Azonképen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke. |
2 | 12 | Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem az Istenbõl való Lelket; hogy megismerjük azokat, a miket Isten ajándékozott nékünk. |
2 | 13 | Ezeket prédikáljuk is, nem oly beszédekkel, melyekre emberi bölcseség tanít, hanem a melyekre a Szent Lélek tanít; lelkiekhez lelkieket szabván. |
2 | 14 | Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképen ítéltetnek meg. |
2 | 15 | A lelki ember azonban mindent megítél, de õ senkitõl sem ítéltetik meg. |
2 | 16 | Mert ki érte fel az Úrnak értelmét, hogy megoktathatná õt? Bennünk pedig Krisztus értelme van. |
3 | 1 | Én sem szólhattam néktek, atyámfiai, mint lelkieknek, hanem mint testieknek, mint a Krisztusban kisdedeknek. |
3 | 2 | Téjnek italával tápláltalak titeket és nem kemény eledellel, mert még nem bírtátok volna meg, sõt még most sem bírjátok meg: |
3 | 3 | Mert még testiek vagytok; mert a mikor írigykedés, versengés és visszavonás van köztetek, vajjon nem testiek vagytok- é és nem ember szerint jártok-é? |
3 | 4 | Mert mikor egyik ezt mondja: Én Pálé vagyok; a másik meg: Én Apollósé; nem testiek vagytok-é? |
3 | 5 | Hát kicsoda Pál és kicsoda Apollós? Csak szolgák, kik által hívõkké lettetek, és pedig a mint kinek-kinek az Úr adta. |
3 | 6 | Én plántáltam, Apollós öntözött; de az Isten adja vala a növekedést. |
3 | 7 | Azért sem a ki plántál, nem valami, sem a ki öntöz; hanem a növekedést adó Isten. |
3 | 8 | A plántáló pedig és az öntözõ egyek; de mindenik a maga jutalmát veszi a maga munkája szerint. |
3 | 9 | Mert Isten munkatársai vagyunk: Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok. |
3 | 10 | Az Istennek nékem adott kegyelme szerint, mint bölcs építõmester, fundamentomot vetettem, de más épít reá. Kiki azonban meglássa mimódon épít reá. |
3 | 11 | Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus. |
3 | 12 | Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, pozdorját épít rá erre a fundamentomra; |
3 | 13 | Kinek-kinek munkája nyilván lészen: mert [ama] nap megmutatja, mivelhogy tûzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minémû legyen, azt a tûz próbálja meg. |
3 | 14 | Ha valakinek a munkája, a melyet ráépített, megmarad, jutalmát veszi. |
3 | 15 | Ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Õ maga azonban megmenekül, de úgy, mintha tûzön keresztül. |
3 | 16 | Nem tudjátok-é, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke lakozik bennetek? |
3 | 17 | Ha valaki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten. Mert az Istennek temploma szent, ezek vagytok ti. |
3 | 18 | Senki se csalja meg magát. Ha valaki azt hiszi, hogy bölcs ti köztetek e világon, bolond legyen, hogy bölcscsé lehessen. |
3 | 19 | Mert e világ bölcsesége bolondság az Isten elõtt. Mert meg van írva: Megfogja a bölcseket az õ csalárdságukban. |
3 | 20 | És ismét: Ismeri az Úr a bölcsek gondolatait, hogy hiábavalók. |
3 | 21 | Azért senki se dicsekedjék emberekkel. Mert minden a tiétek. |
3 | 22 | Akár Pál, akár Apollós, akár Kéfás, akár világ, akár élet, akár halál, akár jelenvalók, akár következendõk, minden a tiétek. |
3 | 23 | Ti pedig Krisztusé, Krisztus pedig Istené. |
4 | 1 | Úgy tekintsen minket az ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait. |
4 | 2 | A mi pedig egyébiránt a sáfárokban megkívántatik, az, hogy mindenik hívnek találtassék. |
4 | 3 | Rám nézve pedig igen csekély dolog, hogy ti tõletek ítéltessem meg, vagy emberi [ítélet]naptól; sõt magam sem ítélem meg magamat. |
4 | 4 | Mert semmit sem tudok magamra, de nem ebben vagyok megigazulva; a ki ugyanis engem megítél, az Úr az. |
4 | 5 | Azért idõ elõtt semmit se ítéljetek, míg el nem jõ az Úr, a ki egyrészt világra hozza a sötétségnek titkait, másrészt megjelenti a szíveknek tanácsait; és akkor mindenkinek az Istentõl lészen a dícsérete. |
4 | 6 | Ezeket pedig, atyámfiai, példában szabtam magamra és Apollósra ti érettetek, hogy rajtunk tanuljátok meg, hogy annakfelette a mi írva van, nem kell bölcselkedni; hogy senki se fuvalkodjék fel az egyikért a másik ellen. |
4 | 7 | Mert kicsoda különböztet meg téged? Mid van ugyanis, a mit nem kaptál volna? Ha pedig úgy kaptad, mit dicsekedel, mintha nem kaptad volna? |
4 | 8 | Immár beteltetek, immár meggazdagodtatok, nálunk nélkül uralkodásra jutottatok; vajha csakugyan uralkodásra jutottatok volna, hogy mi is veletek egybe uralkodhatnánk. |
4 | 9 | Mert úgy vélem, hogy az Isten minket, az apostolokat, utolsókul állított, mintegy halálra szántakul: mert látványossága lettünk a világnak, úgy angyaloknak, mint embereknek. |
4 | 10 | Mi bolondok a Krisztusért, ti pedig bölcsek a Krisztusban; mi erõtlenek, ti pedig erõsek; ti dicsõségesek, mi pedig gyalázatosak. |
4 | 11 | Mindezideig éhezünk is, szomjúhozunk is, mezítelenkedünk is, bántalmaztatunk is, bujdosunk is, |
4 | 12 | Fáradozunk is, tulajdon kezünkkel munkálkodván; ha szidalommal illettetünk, jót kívánunk; ha háborúságot szenvedünk, békességgel tûrjük; |
4 | 13 | Ha gyaláztatunk, könyörgünk: szinte a világ szemetjévé lettünk, mindeneknek söpredékévé egész mostanig. |
4 | 14 | Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem mint szerelmes gyermekeimet intelek. |
4 | 15 | Mert ha tízezer tanítómesteretek lenne is a Krisztusban, de nem sok atyátok; mert tõlem vagytok a Krisztus Jézusban az evangyéliom által. |
4 | 16 | Kérlek azért titeket, legyetek az én követõim. |
4 | 17 | Azért küldtem hozzátok Timótheust, ki nékem szeretett és hû fiam az Úrban, a ki eszetekbe juttatja néktek az én útaimat a Krisztusban, a mint mindenütt, minden gyülekezetben tanítok. |
4 | 18 | De mintha el se mennék ti hozzátok, úgy felfuvalkodtak némelyek. |
4 | 19 | Pedig elmegyek hamarosan hozzátok, ha az Úr akarándja; és megismerem a felfuvalkodottaknak nem a beszédjét, hanem az erejét. |
4 | 20 | Mert nem beszédben áll az Istennek országa, hanem erõben. |
4 | 21 | Mit akartok? Vesszõvel menjek-é hozzátok, avagy szeretettel és szelídségnek lelkével? |
5 | 1 | Általában hallatszik köztetek paráznaság, még olyan paráznaság is, a milyen a pogányok között sem említtetik, hogy valaki atyjának feleségét elvegye. |
5 | 2 | És ti fel vagytok fuvalkodva, és nem keseredtetek meg inkább, hogy kivettetnék közületek, a ki ezt a dolgot cselekedte. |
5 | 3 | Mert én távol lévén ugyan testben, de jelen lévén lélekben, már elvégeztem, mintha jelen volnék, hogy azt, a ki ekként ezt cselekedte, |
5 | 4 | Ti és az én lelkem a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében egybegyûlvén, a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmával |
5 | 5 | Átadjuk az ilyent a Sátánnak a testnek veszedelmére, hogy a lélek megtartassék az Úr Jézusnak ama napján. |
5 | 6 | Nem jó a ti dicsekedéstek. Avagy nem tudjátok-é, hogy egy kicsiny kovász az egész tésztát megposhasztja. |
5 | 7 | Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, a minthogy kovász nélkül valók vagytok; mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk. |
5 | 8 | Azért ne régi kovászszal ünnepeljünk, sem rosszaságnak és gonoszságnak kovászával, hanem tisztaságnak és igazságnak kovásztalanságában. |
5 | 9 | Azt írtam néktek ama levelemben, hogy paráznákkal ne társalkodjatok. |
5 | 10 | De nem általában e világ paráznáival, vagy csalóival, vagy ragadozóival, vagy bálványimádóival; mert hiszen így ki kellene e világból mennetek. |
5 | 11 | Most azért azt írom néktek, hogy ne társalkodjatok azzal, ha valaki atyafi létére parázna, vagy csaló, vagy bálványimádó, vagy szidalmazó, vagy részeges, vagy ragadozó. Az ilyennel még együtt se egyetek. |
5 | 12 | Mert mi közöm ahhoz, hogy a kívülvalókról is ítéletet tegyek? avagy ti nem a belüllévõk fölött tesztek-é ítéletet? |
5 | 13 | A kívülvalókat pedig majd az Isten ítéli meg. Vessétek ki azért a gonoszt magatok közül. |
6 | 1 | Merészel valaki ti közületek, ha peres dolga van a másikkal, az igaztalanok elõtt törvénykezni, és nem a szentek elõtt? |
6 | 2 | Nem tudjátok-é, hogy a szentek a világot ítélik meg? És ha ti ítélitek meg a világot, méltatlanok vagytok-é a legkisebb dolgokban való ítéletekre? |
6 | 3 | Nem tudjátok-é, hogy angyalokat fogunk ítélni, nemhogy életszükségre való dolgokat? |
6 | 4 | Azért ha életszükségre való dolgok felõl van törvénykezéstek, a kik a gyülekezetben legalábbvalók, azokat ültessétek le. |
6 | 5 | Megszégyenítéstekre mondom: Hát nincs ti köztetek egy bölcs ember sem, a ki ítéletet tehetne az õ atyjafiai között? |
6 | 6 | Hanem atyafi atyafival törvénykezik, még pedig hitetlenek elõtt? |
6 | 7 | Egyáltalán már az is gyarlóság ti bennetek, hogy törvénykeztek egymással. Miért nem szenveditek inkább a bántalmazást? Miért nem tûritek inkább a kárt? |
6 | 8 | Sõt ti okoztok bántalmazást és kárt, még pedig atyátokfiainak. |
6 | 9 | Avagy nem tudjátok-é, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Istennek országát? Ne tévelyegjetek; se paráznák, se bálványimádók, se házasságtörõk, se pulyák, se férfiszeplõsítõk, |
6 | 10 | Se lopók, se telhetetlenek, se részegesek, se szidalmazók, se ragadozók nem örökölhetik Isten országát. |
6 | 11 | Ilyenek voltatok pedig némelyek, de megmosattattatok, de megszenteltettetek, de megigazíttattatok az Úr Jézusnak nevében és a mi Istenünk Lelke által. |
6 | 12 | Minden szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de én nem adatom valakinek hatalma alá. |
6 | 13 | Az eledelek a hasnak és a has az eledeleknek [rendeltetett.] Az Isten pedig mind ezt, mind amazokat eltörli. A test azonban nem a paráznaságnak [rendeltetett,] hanem az Úrnak, és az Úr a testnek. |
6 | 14 | Az Isten pedig az Urat is feltámasztotta, minket is feltámaszt az õ hatalma által. |
6 | 15 | Nem tudjátok-é, hogy a ti testeitek a Krisztusnak tagjai? Elszakítva hát a Krisztus tagjait, paráznának tagjaivá tegyem? Távol legyen. |
6 | 16 | Avagy nem tudjátok-é, hogy a ki a paráznával egyesül, egy test vele? Mert ketten lesznek, úgymond, egy testté. |
6 | 17 | A ki pedig az Úrral egyesül, egy lélek õ vele. |
6 | 18 | Kerüljétek a paráznaságot. Minden bûn, melyet az ember cselekszik, a testen kívül van, de a ki paráználkodik, a maga teste ellen vétkezik. |
6 | 19 | Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, a melyet Istentõl nyertetek; és nem a magatokéi vagytok? |
6 | 20 | Mert áron vétettetek meg; dicsõítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, a melyek az Istenéi. |
7 | 1 | A mik felõl pedig írtatok nékem, jó a férfiúnak asszonyt nem illetni. |
7 | 2 | De a paráznaság miatt minden férfiúnak tulajdon felesége legyen, és minden asszonynak tulajdon férje. |
7 | 3 | A feleségének adja meg a férj a köteles jóakaratot; hasonlóképen a feleség is a férjének. |
7 | 4 | A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; hasonlóképen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége. |
7 | 5 | Ne foszszátok meg egymást, hanemha egyenlõ akaratból bizonyos ideig, hogy ráérjetek a bõjtölésre és az imádkozásra, azután ismét együvé térjetek, hogy a Sátán meg ne kísértsen titeket, mivelhogy magatokat meg nem tartóztathatjátok. |
7 | 6 | Ezt pedig kedvezésképen mondom, nem parancsolat szerint. |
7 | 7 | Mert szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én magam is; de kinek kinek tulajdon kegyelmi ajándéka vagyon Istentõl, egynek így, másnak pedig úgy. |
7 | 8 | Mondom pedig a nem házasoknak és az özvegyasszonyoknak, hogy jó nékik, ha úgy maradhatnak, mint én is. |
7 | 9 | De ha magukat meg nem tartóztathatják, házasságban éljenek: mert jobb házasságban élni, mint égni. |
7 | 10 | Azoknak pedig, a kik házasságban vannak, hagyom nem én, hanem az Úr, hogy az asszony férjétõl el ne váljék. |
7 | 11 | Hogyha pedig elválik is, maradjon házasság nélkül, vagy béküljön meg férjével; és a férj se bocsássa el a feleségét. |
7 | 12 | Egyebeknek pedig én mondom, nem az Úr: Ha valamely atyafinak hitetlen felesége van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt. |
7 | 13 | És a mely asszonynak hitetlen férje van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt. |
7 | 14 | Mert meg van szentelve a hitetlen férj az õ feleségében, és meg van szentelve a hitetlen asszony az õ férjében, mert különben a ti gyermekeitek tisztátalanok volnának, most pedig szentek. |
7 | 15 | Ha pedig a hitetlen elválik, ám váljék el; nem vettetett szolgaság alá a keresztyén férfiú, vagy asszony az ilyen dolgokban. De békességre hívott minket az Isten. |
7 | 16 | Mert mit tudod, te asszony, ha megmentheted-e a férjedet; vagy mit tudod, te férfiú, ha megmentheted-e a feleségedet? |
7 | 17 | Csak a mint kinek-kinek adta az Isten, a mint kit-kit elhívott az Úr, úgy járjon. És minden gyülekezetben ekképen rendelkezem. |
7 | 18 | Körülmetélten hivatott el valaki? ne fedezze el azt; körülmetéletlenül hivatott el valaki? me metélkedjék körül. |
7 | 19 | A körülmetélkedés semmi, a körülmetéletlenség is semmi; hanem Isten parancsolatainak megtartása. |
7 | 20 | Kiki a mely hivatásban hívatott el, abban maradjon. |
7 | 21 | Szolgai állapotban hivattattál el? Ne gondolj vele, sõt ha szabad lehetsz is, inkább élj [azzal.] |
7 | 22 | Mert az Úrban elhívott szolga az Úrnak szabadosa; hasonlóképen a ki szabadságban hívatott el, Krisztusnak szolgája. |
7 | 23 | Áron vétettetek meg, ne legyetek embereknek szolgái. |
7 | 24 | Kiki a miben elhívatott, atyámfiai, abban maradjon meg az Isten elõtt. |
7 | 25 | A hajadonok felõl nincs ugyan parancsolatom az Úrtól, de tanácsot adok úgy, mint a ki irgalmasságot nyertem az Úrtól, hogy hitelreméltó legyek. |
7 | 26 | Úgy ítélem azért, hogy jó ez a jelenvaló szükség miatt, hogy tudniillik jó az embernek úgy maradni. |
7 | 27 | Feleséghez köttettél? Ne keress elválást. Megszabadultál feleségedtõl? Ne keress feleséget. |
7 | 28 | De ha veszel is feleséget, nem vétkezel; és ha férjhez megy is a hajadon, nem vétkezik ; de az ilyeneknek háborúságuk lesz a testben. Én pedig kedveznék néktek. |
7 | 29 | Ezt pedig azért mondom, atyámfiai, mert az idõ rövidre van szabva ezentúl, azért a kiknek van is feleségök, úgy legyenek, mintha nem volna. |
7 | 30 | És a kik sírnak, mintha nem sírnának; és a kik vígadnak, mintha nem vígadnának; a kik vesznek, mintha semmijök sem volna. |
7 | 31 | És a kik élnek e világgal, mintha nem élnének: mert elmúlik e világnak ábrázatja. |
7 | 32 | Azt akarnám pedig, hogy ti gond nélkül legyetek. A ki házasság nélkül van, arra visel gondot, a mi az Úré, mimódon kedveskedhessék az Úrnak; |
7 | 33 | A ki pedig feleséget vett, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a feleségének. |
7 | 34 | Különbözik egymástól az asszony és a hajadon. A ki nem ment férjhez, az Úr dolgaira visel gondot, hogy szent legyen mind testében, mind lelkében; a ki pedig férjhez ment, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a férjének. |
7 | 35 | Ezt pedig a ti hasznotokra mondom; nem hogy tõrt vessek néktek, hanem hogy illendõképen és állhatatosan ragaszkodjatok az Úrhoz háboríthatatlanul. |
7 | 36 | De ha valaki szégyennek tartja az õ hajadon leányára, ha virágzó idejét múlja, és úgy kell történnie, a mit akar, azt cselekedje, nem vétkezik; menjenek férjhez. |
7 | 37 | A ki pedig szilárdan áll a szívében és a szükség nem kényszeríti, hatalma pedig van a tulajdon akarata fölött, és azt végezte el szívében, hogy megtartja hajadon leányát, jól cselekszi. |
7 | 38 | Azért, a ki férjhez adja, az is jól cselekszi, de a ki nem adja férjhez, még jobban cselekszi. |
7 | 39 | Az asszonyt törvény köti, míg férje él, de ha férje meghal, szabadon férjhez mehet, a kihez akar, csakhogy az Úrban. |
7 | 40 | De boldogabb, ha úgy marad, az én véleményem szerint; pedig hiszem, hogy bennem is Istennek lelke van. |
8 | 1 | A bálványáldozatok felõl pedig tudjuk, hogy mindnyájunknak van ismeretünk. Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít. |
8 | 2 | Ha pedig valaki azt hiszi, hogy tud valamit, még semmit sem ismer úgy, a mint ismernie kell. |
8 | 3 | Hanem ha valaki az Istent szereti, az ismertetik õ tõle. |
8 | 4 | Tehát a bálványáldozati hús evése felõl tudjuk, hogy egy bálvány sincs a világon, és hogy Isten sincs senki más, hanem csak egy. |
8 | 5 | Mert ha vannak is úgynevezett istenek akár az égben, akár a földön, a minthogy van sok isten és sok úr; |
8 | 6 | Mindazáltal nekünk egy Istenünk van, az Atya, a kitõl [van] a mindenség, mi is õ benne; és egy Urunk, a Jézus Krisztus, a ki által [van] a mindenség, mi is õ általa. |
8 | 7 | De nem mindenkiben van meg ez az ismeret; sõt némelyek a bálvány felõl való lelkiismeretök szerint mind mai napig mint bálványáldozatot eszik, és az õ lelkiismeretök, mivelhogy erõtelen, megfertõztetik. |
8 | 8 | Pedig az eledel nem tesz minket kedvesekké Isten elõtt; mert ha eszünk is, nem leszünk gazdagabbak; ha nem eszünk is, nem leszünk szegényebbek. |
8 | 9 | De meglássátok, hogy ez a ti szabadságtok valamiképen botránkozásukra ne legyen az erõteleneknek. |
8 | 10 | Mert ha valaki meglát téged, a kinek ismereted van, hogy a bálványtemplomnál vendégeskedel, annak lelkiismerete, mivelhogy erõtelen, nem arra indíttatik-é, hogy megegye a bálványáldozatot? |
8 | 11 | És a te ismereted miatt elkárhozik a te erõtelen atyádfia, a kiért Krisztus meghalt. |
8 | 12 | Így aztán, mikor az atyafiak ellen vétkeztek, és az õ erõtelen lelkiismeretüket megsértitek, a Krisztus ellen vétkeztek. |
8 | 13 | Annakokáért, ha eledel botránkoztatja meg az én atyámfiát, inkább soha sem eszem húst, hogy az én atyámfiát meg ne botránkoztassam. |
9 | 1 | Nem vagyok-é apostol? Nem vagyok-é szabad? Nem láttam-é Jézus Krisztust, a mi Urunkat? Nem az én munkám vagytok-é ti az Úrban? |
9 | 2 | Ha egyebeknek nem vagyok apostoluk, de bizony néktek az vagyok, mert az én apostolságomnak pecsétje az Úrban ti vagytok. |
9 | 3 | Ez az én védelmem azok ellenében, a kik vádolnak engem. |
9 | 4 | Nincsen-é arra jogunk, hogy együnk és igyunk? |
9 | 5 | Nincsen-é arra jogunk, hogy keresztyén feleségünket magunkkal hordozzuk, mint a többi apostolok is és az Úrnak atyjafiai és Kéfás? |
9 | 6 | Avagy csak nekem és Barnabásnak nincs-é jogunk, hogy ne dolgozzunk? |
9 | 7 | Kicsoda katonáskodik valaha a maga zsoldján? Kicsoda plántál szõlõt, és nem eszik annak gyümölcsébõl? Vagy kicsoda legeltet nyájat, és nem eszik a nyájnak tejébõl? |
9 | 8 | Vajjon emberi módon beszélem-é ezeket? vagy nem ezeket mondja-é a törvény is? |
9 | 9 | Mert a Mózes törvényében meg van írva: Ne kösd fel a nyomtató ökörnek száját. Avagy az ökrökre van-é az Istennek gondja? |
9 | 10 | Avagy nem érettünk mondja-é általában? Mert mi érettünk íratott meg, hogy a ki szánt, reménység alatt kell szántania, és a ki csépel, az õ reménységében részesnek lennie reménység alatt. |
9 | 11 | Ha mi néktek a lelkieket vetettük, nagy dolog- é, ha mi a ti testi javaitokat aratjuk? |
9 | 12 | Ha egyebek részesülnek a ti javaitokban, mért nem inkább mi? De mi nem éltünk e szabadsággal; hanem mindent eltûrünk, hogy valami akadályt ne gördítsünk a Krisztus evangyélioma elé. |
9 | 13 | Nem tudjátok-é, hogy a kik a szent dolgokban munkálkodnak, a szent helybõl élnek, és a kik az oltár körül forgolódnak, az oltárral együtt veszik el részüket? |
9 | 14 | Ekképen rendelte az Úr is, hogy a kik az evangyéliomot hirdetik, az evangyéliomból éljenek. |
9 | 15 | De én ezek közül egygyel sem éltem. Nem azért írtam azonban ezeket, hogy velem is így történjék, mert jobb nékem meghalnom, hogysem valaki hiábavalóvá tegye az én dicsekedésemet. |
9 | 16 | Mert ha az evangyéliomot hirdetem, nem dicsekedhetem, mert szükség kényszerít engem. Jaj ugyanis nékem, ha az evangyéliomot nem hirdetem. |
9 | 17 | Mert ha akaratom szerint mívelem ezt, jutalmam van; ha pedig akaratom nélkül, sáfársággal bízattam meg. |
9 | 18 | Micsoda tehát az én jutalmam? Hogy prédikálásommal ingyenvalóvá tegyem a Krisztus evangyéliomát, hogy ne használjam ki [ama] szabadságomat az evangyéliom hirdetésénél. |
9 | 19 | Mert én, noha mindenkivel szemben szabad vagyok, magamat mindenkinek szolgájává tettem, hogy a többséget megnyerjem. |
9 | 20 | És a zsidóknak zsidóvá lettem, hogy zsidókat nyerjek meg; a törvény alatt valóknak törvény alatt valóvá, hogy a törvény alatt valókat megnyerjem; |
9 | 21 | A törvény nélkül valóknak törvénynélkülivé, noha nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvényében való, hogy törvény nélkül valókat nyerjek meg. |
9 | 22 | Az erõtleneknek erõtelenné lettem, hogy az erõteleneket megnyerjem. Mindeneknek mindenné lettem, hogy minden módon megtartsak némelyeket. |
9 | 23 | Ezt pedig az evangyéliomért mívelem, hogy részestárs legyek abban. |
9 | 24 | Nem tudjátok-é, hogy a kik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de egy veszi el a jutalmat? Úgy fussatok, hogy elvegyétek. |
9 | 25 | Mindaz pedig a ki pályafutásban tusakodik, mindenben magatûrtetõ; azok ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant. |
9 | 26 | Én azért úgy futok, mint nem bizonytalanra; úgy viaskodom, mint a ki nem levegõt vagdos; |
9 | 27 | Hanem megsanyargatom testemet és szolgává teszem; hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek. |
10 | 1 | Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok, atyámfiai, hogy a mi atyáink mindnyájan a felhõ alatt voltak, és mindnyájan a tengeren mentek által; |
10 | 2 | És mindnyájan Mózesre keresztelkedtek meg a felhõben és a tengerben; |
10 | 3 | És mindnyájan egy lelki eledelt ettek; |
10 | 4 | És mindnyájan egy lelki italt ittak, mert ittak a lelki kõsziklából, a mely követi vala õket, e kõszikla pedig a Krisztus volt. |
10 | 5 | De azoknak többségét nem kedvelé az Isten, mert elhullának a pusztában. |
10 | 6 | Ezek pedig példáink lõnek, hogy mi ne kívánjunk gonosz dolgokat, a miképen azok kívántak. |
10 | 7 | Se bálványimádók ne legyetek, mint azok közül némelyek, a mint meg van írva: Leüle a nép enni és inni, és felkelének játszani. |
10 | 8 | Se pedig ne paráználkodjunk mint azok közül paráználkodtak némelyek, és elestek egy napon huszonháromezeren. |
10 | 9 | Se a Krisztust ne kísértsük, a mint közülök kísértették némelyek, és elveszének a kígyók miatt. |
10 | 10 | Se pedig ne zúgolódjatok, miképen õ közülök zúgolódának némelyek, és elveszének a pusztító által. |
10 | 11 | Mindezek pedig példaképen estek rajtok; megírattak pedig a mi tanulságunkra, a kikhez az idõknek vége elérkezett. |
10 | 12 | Azért a ki azt hiszi, hogy áll, meglássa, hogy el ne essék. |
10 | 13 | Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hû az Isten, a ki nem hágy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sõt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek. |
10 | 14 | Azért szerelmeseim, kerüljétek a bálványimádást. |
10 | 15 | Mint okosokhoz szólok, ítéljétek meg ti, a mit mondok. |
10 | 16 | A hálaadásnak pohara, a melyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-é? A kenyér, a melyet megszegünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-é? |
10 | 17 | Mert egy a kenyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérbõl részesedünk. |
10 | 18 | Tekintsétek meg a test szerint való Izráelt! A kik az áldozatokat eszik, avagy nincsenek-é közösségben az oltárral? |
10 | 19 | Mit mondok tehát? Hogy a bálvány valami, vagy hogy a bálványáldozat valami? |
10 | 20 | Sõt, hogy a mit a pogányok áldoznak, ördögöknek áldozzák és nem Istennek; nem akarom pedig, hogy ti az ördögökkel legyetek közösségben. |
10 | 21 | Nem ihatjátok az Úr poharát és az ördögök poharát; nem lehettek az Úr asztalának és az ördögök asztalának részesei. |
10 | 22 | Vagy haragra ingereljük az Urat? avagy erõsebbek vagyunk-é nálánál? |
10 | 23 | Minden szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de nem minden épít. |
10 | 24 | Senki ne keresse, a mi az övé, hanem kiki azt, a mi a másé. |
10 | 25 | Mindent, a mit a mészárszékben árulnak, megegyetek, semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt. |
10 | 26 | Mert az Úré a föld és annak teljessége. |
10 | 27 | Ha pedig valaki meghív titeket a hitetlenek közül és el akartok menni, mindent, a mit elétek hoznak, megegyetek, semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt. |
10 | 28 | De ha valaki ezt mondja néktek: Ez bálványáldozati hús, ne egyétek meg a miatt, a ki megjelentette, és a lelkiismeretért; mert az Úré a föld és annak teljessége. |
10 | 29 | De nem a tulajdon lelkiismeretet értem, hanem a másikét. Mert miért kárhoztassa az én szabadságomat a más lelkiismerete? |
10 | 30 | Ha pedig én hálaadással veszek részt, miért káromoltatom azért, a miért én hálákat adok? |
10 | 31 | Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsõségére míveljetek. |
10 | 32 | Meg ne botránkoztassátok se a zsidókat, se a görögöket, se az Isten gyülekezetét. |
10 | 33 | Miképen én is mindenkinek mindenben kedvében járok, nem keresvén a magam hasznát, hanem a sokaságét, hogy megtartassanak. |
11 | 1 | Legyetek az én követõim, mint én is a Krisztusé. |
11 | 2 | Dícsérlek pedig titeket atyámfiai, hogy én rólam mindenben megemlékeztek, és a miképen meghagytam néktek, rendeléseimet megtartjátok. |
11 | 3 | Akarom pedig, hogy tudjátok, hogy minden férfiúnak feje a Krisztus; az asszonynak feje pedig a férfiú; a Krisztusnak feje pedig az Isten. |
11 | 4 | Minden férfiú, a ki befedett fõvel imádkozik avagy prófétál, megcsúfolja az õ fejét. |
11 | 5 | Minden asszony pedig, a ki befedetlen fõvel imádkozik avagy prófétál, megcsúfolja az õ fejét, mert egy és ugyanaz, mintha megnyiretett volna. |
11 | 6 | Mert ha az asszony nem fedi be fejét, nyiretkezzék is meg, hogy ha pedig éktelen dolog asszonynak megnyiretkezni, vagy megberetváltatni, fedezze be az õ fejét. |
11 | 7 | Mert a férfiúnak nem kell befednie az õ fejét, mivel õ az Istennek képe és dicsõsége; de az asszony a férfiú dicsõsége. |
11 | 8 | Mert nem a férfiú van az asszonyból, hanem az asszony a férfiúból. |
11 | 9 | Mert nem is a férfiú teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiúért. |
11 | 10 | Ezért kell az asszonynak hatalmi [jelt] viselni a fején az angyalok miatt. |
11 | 11 | Mindazáltal sem férfiú nincs asszony nélkül, sem asszony férfiú nélkül az Úrban. |
11 | 12 | Mert a miképen az asszony a férfiúból van, azonképen a férfiú is az asszony által, az egész pedig az Istentõl. |
11 | 13 | Magatokban ítéljétek meg: illendõ dolog-é asszonynak fedetlen fõvel imádni az Istent? |
11 | 14 | Avagy maga a természet is nem arra tanít-é titeket, hogy ha a férfiú nagy hajat visel, csúfsága az néki? |
11 | 15 | Az asszonynak pedig, ha nagy haja van, ékesség az néki; mert a haj fátyol gyanánt adatott néki. |
11 | 16 | Ha pedig valakinek tetszik versengeni, nekünk olyan szokásunk nincsen, sem az Isten gyülekezeteinek. |
11 | 17 | Ezt pedig tudtotokra adván, nem dícsérlek, hogy nem haszonnal, hanem kárral gyûltök egybe. |
11 | 18 | Mert elõször is, mikor egybegyûltök a gyülekezetben, hallom, hogy szakadások vannak köztetek; és valami részben hiszem is. |
11 | 19 | Mert szükség, hogy szakadások is legyenek köztetek, hogy a kipróbáltak nyilvánvalókká legyenek ti köztetek. |
11 | 20 | Mikor tehát egybegyûltök egyazon helyre, nincs úrvacsorájával való élés: |
11 | 21 | Mert kiki az õ saját vacsoráját veszi elõ az evésnél; és némely éhezik, némely pedig dõzsöl. |
11 | 22 | Hát nincsenek-é házaitok az evésre és ivásra? Avagy az Isten gyülekezetét vetitek-é meg, és azokat szégyenítitek-é meg, a kiknek nincsen? Mit mondjak néktek? Dícsérjelek-é titeket ebben? Nem dícsérlek. |
11 | 23 | Mert én az Úrtól vettem, a mit néktek elõtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret, |
11 | 24 | És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. |
11 | 25 | Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre. |
11 | 26 | Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend. |
11 | 27 | Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. |
11 | 28 | Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérbõl, és úgy igyék abból a pohárból, |
11 | 29 | Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét. |
11 | 30 | Ezért van ti köztetek sok erõtlen és beteg, és alusznak sokan. |
11 | 31 | Mert ha mi ítélnõk magunkat, nem ítéltetnénk el. |
11 | 32 | De mikor ítéltetünk, az Úrtól taníttatunk, hogy a világgal együtt el ne kárhoztassunk. |
11 | 33 | Azért atyámfiai, mikor egybegyûltök az evésre, egymást megvárjátok. |
11 | 34 | Ha pedig valaki éhezik, otthon egyék, hogy ítéletre ne gyûljetek egybe. A többire nézve, majd ha hozzátok megyek, rendelkezem. |
12 | 1 | A lelki [ajándékokra] nézve pedig nem akarom, atyámfiai, hogy tudatlanok legyetek. |
12 | 2 | Tudjátok, hogy pogányok voltatok, vitetvén, a mint vitettetek, a néma bálványokhoz. |
12 | 3 | Azért tudtotokra adom néktek, hogy senki, a ki Istennek Lelke által szól, nem mondja Jézust átkozottnak; és senki sem mondhatja Úrnak Jézust, hanem csak a Szent Lélek által. |
12 | 4 | A kegyelmi ajándékokban pedig különbség van, de ugyanaz a Lélek. |
12 | 5 | A szolgálatokban is különbség van, de ugyanaz az Úr. |
12 | 6 | És különbség van a cselekedetekben is, de ugyanaz az Isten, a ki cselekszi mindezt mindenkiben. |
12 | 7 | Mindenkinek azonban haszonra adatik a Léleknek kijelentése. |
12 | 8 | Némelyiknek ugyanis bölcseségnek beszéde adatik a Lélek által; másiknak pedig tudománynak beszéde ugyanazon Lélek szerint; |
12 | 9 | Egynek hit ugyanazon Lélek által; másnak pedig gyógyítás ajándékai azon egy Lélek által; |
12 | 10 | Némelyiknek csodatévõ erõknek munkái; némelyiknek meg prófétálás; némelyiknek pedig lelkeknek megítélése; másiknak nyelvek nemei; másnak pedig nyelvek magyarázása; |
12 | 11 | De mindezeket egy és ugyanaz a Lélek cselekszi, osztogatván mindenkinek külön, a mint akarja. |
12 | 12 | Mert a miképen a test egy és sok tagja van, az egy testnek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind egy test, azonképen a Krisztus is. |
12 | 13 | Mert hiszen egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg. |
12 | 14 | Mert a test sem egy tag, hanem sok. |
12 | 15 | Ha ezt mondaná a láb: mivelhogy nem kéz vagyok, nem vagyok a testbõl való; avagy nem a testbõl való-é azért? |
12 | 16 | És ha a fül ezt mondaná: mivelhogy nem vagyok szem, nem vagyok a testbõl való; avagy nem a testbõl való-é azért? |
12 | 17 | Ha az egész test szem, hol a hallás? ha az egész hallás, hol a szaglás? |
12 | 18 | Most pedig az Isten elhelyezte a tagokat a testben egyenként mindeniket, a mint akarta. |
12 | 19 | Ha pedig az egész egy tag volna hol volna a test? |
12 | 20 | Így azonban sok tag [van] ugyan, de egy test. |
12 | 21 | Nem mondhatja pedig a szem a kéznek: Nincs rád szükségem; vagy viszont a fej a lábaknak: Nem kelletek nékem. |
12 | 22 | Sõt sokkal inkább, a melyek a test legerõtelenebb tagjainak látszanak, azok igen szükségesek: |
12 | 23 | És a melyeket a test tisztességtelenebb tagjainak tartunk, azoknak nagyobb tisztességet tulajdonítunk; és a melyek éktelenek bennünk, azok nagyobb ékességben részesülnek; |
12 | 24 | A melyek pedig ékesek bennünk, azoknak nincs erre szükségök. De az Isten szerkeszté egybe a testet, az alábbvalónak nagyobb tisztességet adván, |
12 | 25 | Hogy ne legyen hasonlás a testben, hanem ugyanarról gondoskodjanak egymásért a tagok. |
12 | 26 | És akár szenved egy tag, vele együtt szenvednek a tagok mind; akár tisztességgel illettetik egy tag, vele együtt örülnek a tagok mind. |
12 | 27 | Ti pedig a Krisztus teste vagytok, és tagjai rész szerint. |
12 | 28 | És pedig némelyeket rendelt az Isten az anyaszentegyházban elõször apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul; azután csodatévõ erõket, aztán gyógyításnak ajándékait, gyámolokat, kormányokat, nyelvek nemeit. |
12 | 29 | Avagy mindnyájan apostolok-é? Vagy mindnyájan próféták-é? Avagy mindnyájan tanítók-é? Vagy mindnyájan csodatévõ erõk-é? |
12 | 30 | Avagy mindnyájoknak van-é gyógyításra való ajándéka? Vagy mindnyájan szólnak-é nyelveken? Vagy mindnyájan magyaráznak-é? |
12 | 31 | Igyekezzetek pedig a hasznosabb ajándékokra. És ezenfelül még egy kiváltképen való útat mutatok néktek. |
13 | 1 | Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengõ ércz vagy pengõ czimbalom. |
13 | 2 | És ha jövendõt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökrõl, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok. |
13 | 3 | És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tûzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból. |
13 | 4 | A szeretet hosszútûrõ, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. |
13 | 5 | Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt, |
13 | 6 | Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; |
13 | 7 | Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltûr. |
13 | 8 | A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendõmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszünnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik. |
13 | 9 | Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás: |
13 | 10 | De mikor eljõ a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik. |
13 | 11 | Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illõ dolgokat. |
13 | 12 | Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színrõl-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem. |
13 | 13 | Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet. |
14 | 1 | Kövessétek a szeretetet, kívánjátok a lelki [ajándékokat,] leginkább pedig, hogy prófétáljatok. |
14 | 2 | Mert a ki nyelveken szól, nem embereknek szól, hanem az Istennek; mert senki sem érti, hanem lélekben beszél titkos dolgokat. |
14 | 3 | A ki pedig prófétál, embereknek beszél épülésre, intésre és vígasztalásra. |
14 | 4 | A ki nyelveken szól, magát építi; de a ki prófétál, a gyülekezetet építi. |
14 | 5 | Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de inkább, hogy prófétálnátok; mert nagyobb a próféta, mint nyelveken szóló, kivévén, ha megmagyarázza, hogy a gyülekezet épüljön. |
14 | 6 | Ha már most, atyámfiai, hozzátok megyek, és nyelveken szólok, mit használok néktek, ha vagy kijelentésben, vagy ismeretben, vagy prófétálásban, vagy tanításban nem szólok hozzátok? |
14 | 7 | Hiszen ha az élettelen hangszerek, akár fuvola, akár czitera, nem adnak megkülönböztethetõ hangokat, mimódon ismerjük meg, a mit fuvoláznak vagy cziteráznak? |
14 | 8 | Mert ha a trombita bizonytalan zengést tészen, kicsoda készül a harczra? |
14 | 9 | Azonképen ti is, ha érthetõ nyelven nem beszéltek, mimódon értik meg, a mit szóltok? Csak a levegõbe fogtok beszélni. |
14 | 10 | Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen. |
14 | 11 | Hogyha azért nem tudom a szónak értelmét, a beszélõnek idegen leszek, és a beszélõ is idegen elõttem. |
14 | 12 | Azonképen ti is, minthogy lelki ajándékokat kívántok, a gyülekezet építésére igyekezzetek, hogy gyarapodjatok. |
14 | 13 | Azért a ki nyelveken szól, imádkozzék, hogy megmagyarázza. |
14 | 14 | Mert ha nyelvvel könyörgök, a lelkem könyörög, de értelmem gyümölcstelen. |
14 | 15 | Hogy van hát? Imádkozom a lélekkel, de imádkozom az értelemmel is; énekelek a lélekkel, de énekelek az értelemmel is. |
14 | 16 | Mert ha lélekkel mondasz áldást, az ott lévõ avatatlan miképen fog a te hálaadásodra Áment mondani, mikor nem tudja, mit beszélsz? |
14 | 17 | Mert jóllehet, te szépen mondasz áldást, de más nem épül abból. |
14 | 18 | Hálát adok az én Istenemnek, hogy mindnyájatoknál inkább tudok nyelveken szólni; |
14 | 19 | De a gyülekezetben inkább akarok öt szót szólani értelemmel, hogy egyebeket is tanítsak, hogy nem mint tízezer szót nyelveken. |
14 | 20 | Atyámfiai, ne legyetek gyermekek értelemben; hanem a gonoszságban legyetek gyermekek, értelemben pedig érettek legyetek. |
14 | 21 | A törvényben meg van írva: Idegen nyelveken és idegen ajkakkal szólok e népnek, és így sem hallgatnak rám, azt mondja az Úr. |
14 | 22 | A nyelvek tehát jelül vannak, nem a hívõknek, hanem a hitetleneknek; a prófétálás pedig nem a hitetleneknek, hanem a hívõknek. |
14 | 23 | Azért ha az egész gyülekezet egybegyûl és mindnyájan nyelveken szólnak, bemenvén az idegenek vagy hitetlenek, nem azt mondják-é, hogy õrjöngtök? |
14 | 24 | De ha mindnyájan prófétálnak és bemegy egy hitetlen, vagy avatatlan, az mindenektõl megfeddetik, mindenektõl megítéltetik, |
14 | 25 | És ilyen módon az õ szívének titkai nyilvánvalókká lesznek; és így arczra borulva imádja az Istent, hirdetvén, hogy bizonynyal az Isten lakik ti bennetek. |
14 | 26 | Hogy van hát atyámfiai? Mikor egybegyûltök, mindeniteknek van zsoltára, tanítása, nyelve, kijelentése, magyarázata. Mindenek épülésre legyenek. |
14 | 27 | Ha valaki nyelveken szól, kettõ vagy legfeljebb három legyen, mégpedig egymás után; és egy magyarázza meg: |
14 | 28 | Ha pedig nincsen magyarázó, hallgasson a gyülekezetben; hanem magának szóljon és az Istennek. |
14 | 29 | A próféták pedig ketten vagy hárman beszéljenek; és a többiek ítéljék meg. |
14 | 30 | De ha egy másik ott ülõ vesz kijelentést, az elsõ hallgasson. |
14 | 31 | Mert egyenként mindnyájan prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon, és mindenki vígasztalást vegyen; |
14 | 32 | És a prófétalelkek engednek a prófétáknak; |
14 | 33 | Mert az Isten nem a visszavonásnak, hanem a békességnek [Istene;] miként a szentek minden gyülekezetében. |
14 | 34 | A ti asszonyaitok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincsen megengedve nékik, hogy szóljanak; hanem engedelmesek legyenek, a mint a törvény is mondja. |
14 | 35 | Hogyha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon az õ férjüket; mert éktelen dolog asszonynak szólni a gyülekezetben. |
14 | 36 | Avagy ti tõletek származott-é az Isten beszéde, avagy csak hozzátok jutott el? |
14 | 37 | Ha valaki azt hiszi, hogy õ próféta, vagy lelki ajándék részese, vegye eszébe, hogy a miket néktek írok, az Úr rendeletei azok. |
14 | 38 | A ki pedig tudatlan, legyen tudatlan. |
14 | 39 | Azért atyámfiai törekedjetek prófétálásra, és a nyelveken szólást se tiltsátok. |
14 | 40 | Mindenek ékesen és jó renddel legyenek. |
15 | 1 | Eszetekbe juttatom továbbá, atyámfiai, az evangyéliomot, melyet hirdettem néktek, melyet be is vettetek, melyben állotok is, |
15 | 2 | A mely által üdvözültök is, ha megtartjátok, a minémû beszéddel hirdettem néktek, hacsak nem hiába lettetek hívõkké. |
15 | 3 | Mert azt adtam elõtökbe fõképen, a mit én is úgy vettem, hogy a Krisztus meghalt a mi bûneinkért az írások szerint; |
15 | 4 | És hogy eltemettetett; és hogy feltámadott a harmadik napon az írások szerint; |
15 | 5 | És hogy megjelent Kéfásnak; azután a tizenkettõnek; |
15 | 6 | Azután megjelent több mint ötszáz atyafinak egyszerre, kik közül a legtöbben mind máig élnek, némelyek azonban el is aludtak; |
15 | 7 | Azután megjelent Jakabnak; azután mind az apostoloknak; |
15 | 8 | Legutolszor pedig mindenek között, mint egy idétlennek, nékem is megjelent. |
15 | 9 | Mert én vagyok a legkisebb az apostolok között, ki nem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert háborgattam az Istennek anyaszentegyházát. |
15 | 10 | De Isten kegyelme által vagyok, a mi vagyok; és az õ hozzám való kegyelme nem lõn hiábavaló; sõt többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme. |
15 | 11 | Akár én azért, akár azok, így prédikálunk, és így lettetek ti hívõkké. |
15 | 12 | Ha azért Krisztusról hirdettetik, hogy a halottak közül feltámadott, mimódon mondják némelyek ti köztetek, hogy nincsen halottak feltámadása? |
15 | 13 | Mert ha nincsen halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadott fel. |
15 | 14 | Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is. |
15 | 15 | Sõt az Isten hamis bizonyságtevõinek is találtatunk, mivelhogy az Isten felõl bizonyságot tettünk, hogy feltámasztotta a Krisztust; a kit nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak. |
15 | 16 | Mert ha a halottak fel nem támadnak, a Krisztus sem támadott fel. |
15 | 17 | Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a ti hitetek; még bûneitekben vagytok. |
15 | 18 | A kik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek tehát. |
15 | 19 | Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk. |
15 | 20 | Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lõn azoknak, kik elaludtak. |
15 | 21 | Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is. |
15 | 22 | Mert a miképen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek. |
15 | 23 | Mindenki pedig a maga rendje szerint. Elsõ zsenge a Krisztus; azután a kik a Krisztuséi, az õ eljövetelekor. |
15 | 24 | Aztán a vég, mikor átadja az országot az Istennek és Atyának; a mikor eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erõt. |
15 | 25 | Mert addig kell néki uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti. |
15 | 26 | Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál. |
15 | 27 | Mert mindent az õ lábai alá vetett. Mikor pedig azt mondja, hogy minden alája van vetve, nyilvánvaló, hogy azon kívül, a ki neki mindent alávetett. |
15 | 28 | Mikor pedig minden alája vettetett, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, a ki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenben. |
15 | 29 | Különben mit cselekesznek azok, a kik a halottakért keresztelkednek meg, a halottak teljességgel nem támadnak fel? Miért is keresztelkednek meg a halottakért? |
15 | 30 | Mi is miért veszélyeztetjük magunkat minden pillanatban? |
15 | 31 | Naponként halál révén állok. A veletek való dicsekedésre [mondom,] mely van nékem a Krisztus Jézusban a mi Urunkban. |
15 | 32 | Ha csak emberi módon viaskodtam Efézusban a fenevadakkal, mi a hasznom abból, ha a halottak fel nem támadnak? Együnk és igyunk, holnap úgyis meghalunk! |
15 | 33 | Ne tévelyegjetek. Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok. |
15 | 34 | Serkenjetek fel igazán és ne vétkezzetek; mert némelyek nem ismerik Istent; megszégyenítéstekre mondom. |
15 | 35 | De mondhatná valaki: Mi módon támadnak fel a halottak? és minémû testtel jönnek ki? |
15 | 36 | Balgatag! a mit te vetsz, nem elevenedik meg, hanemha megrothadánd. |
15 | 37 | És abban, a mit elvetsz, nem azt a testet veted el, a mely majd kikél, hanem puszta magot, talán búzáét, vagy más egyébét. |
15 | 38 | Az Isten pedig testet ád annak, a mint akarta, és pedig mindenféle magnak az õ saját testét. |
15 | 39 | Nem minden test azon egy test, hanem más az embereknek teste, más a barmoknak teste, más a halaké, más a madaraké. |
15 | 40 | És vannak mennyei testek és földi testek; de más a mennyeiek dicsõsége, más a földieké. |
15 | 41 | Más a napnak dicsõsége és más a holdnak dicsõsége és más a csillagok dicsõsége; mert csillag a csillagtól különbözik dicsõségre nézve. |
15 | 42 | Épenígy a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban; |
15 | 43 | Elvettetik gyalázatosságban, feltámasztatik dicsõségben; elvettetik erõtelenségben, feltámasztatik erõben. |
15 | 44 | Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test. Van érzéki test, és van lelki test is. |
15 | 45 | Így is van megírva: Lõn az elsõ ember, Ádám, élõ lélekké; az utolsó Ádám megelevenítõ szellemmé. |
15 | 46 | De nem a lelki az elsõ, hanem az érzéki, azután a lelki. |
15 | 47 | Az elsõ ember földbõl való, földi; a második ember, az Úr, mennybõl való. |
15 | 48 | A milyen ama földi, olyanok a földiek is; és a milyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is. |
15 | 49 | És a miképen hordtuk a földinek ábrázatját, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatját is. |
15 | 50 | Azt pedig állítom atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot. |
15 | 51 | Ímé titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk. |
15 | 52 | Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk. |
15 | 53 | Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára. |
15 | 54 | Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra. |
15 | 55 | Halál! hol a te fullánkod? Pokol! hol a te diadalmad? |
15 | 56 | A halál fullánkja pedig a bûn; a bûn ereje pedig a törvény. |
15 | 57 | De hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. |
15 | 58 | Azért szerelmes atyámfiai erõsen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban. |
16 | 1 | Ami a szentek számára való alamizsnát illeti, a miképen Galáczia gyülekezeteinek rendeltem, ti is azonképen cselekedjetek. |
16 | 2 | A hétnek elsõ napján mindenitek tegye félre magánál, a mit sikerül összegyûjtenie, hogy ne akkor történjék a gyûjtés, a mikor odamegyek. |
16 | 3 | Mikor pedig megérkezem, a kiket javaltok leveleitek által, azokat küldöm el, hogy elvigyék Jeruzsálembe a ti ajándékotokat. |
16 | 4 | Ha pedig méltó lesz, hogy én is elmenjek, velem együtt jönnek. |
16 | 5 | Elmegyek pedig ti hozzátok, mikor Macedónián általmenéndek: mert Macedónián általmegyek, |
16 | 6 | Nálatok azonban talán megmaradok, vagy ott is telelek, hogy ti kísérjetek el, a hová menéndek. |
16 | 7 | Mert nem akarlak titeket épen csak átmenet közben látni, de reménylem, hogy valami ideig nálatok maradok, ha az Úr engedi. |
16 | 8 | Efézusban pedig pünkösdig maradok. |
16 | 9 | Mert nagy kapu nyílott meg elõttem és hasznos, az ellenség is sok. |
16 | 10 | Hogyha pedig megérkezik Timótheus, meglássátok, hogy bátorságos maradása legyen nálatok; mert az Úrnak dolgát cselekszi, mint én is. |
16 | 11 | Senki azért õt meg ne vesse: hanem bocsássátok el õt békességgel, hogy hozzám jöhessen; mert várom õt az atyafiakkal együtt. |
16 | 12 | A mi pedig Apollós atyafit illeti, igen kértem õt, hogy menjen el hozzátok az atyafiakkal együtt: de semmiképpen sem volt kedve, hogy most elmenjen; de majd elmegy, mihelyt jó alkalmatossága lészen. |
16 | 13 | Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erõsek! |
16 | 14 | Minden dolgotok szeretetben menjen végbe! |
16 | 15 | Intelek pedig titeket, atyámfiai, [hiszen] tudjátok, hogy Stefanásnak háznépe Akhája zsengéje, és õk a szenteknek való szolgálatra adták magukat. |
16 | 16 | Hogy ti is engedelmeskedjetek az ilyeneknek, és mindenkinek, a ki velök szolgál és fárad. |
16 | 17 | Örvendezek pedig a Stefanás, Fortunátus és Akhaikus eljövetelének; mert a bennetek való fogyatkozást ezek betöltötték. |
16 | 18 | Mert megnyugtatták az én lelkemet és a tiéteket is. Megbecsüljétek azért az ilyeneket. |
16 | 19 | Köszöntenek titeket Ázsia gyülekezetei; köszöntenek titeket az Úrban felette igen Akvila és Prisczilla, a házuknál levõ gyülekezettel egybe. |
16 | 20 | Köszöntenek titeket az atyafiak mindnyájan. Köszöntsétek egymást szent csókkal. |
16 | 21 | A köszöntés a saját kezemmel, a Páléval. |
16 | 22 | Ha valaki nem szereti az Úr Jézus Krisztust, legyen átkozott! Maran atha. |
16 | 23 | Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek! |
16 | 24 | Az én szeretetem mindnyájatokkal a Jézus Krisztusban! Ámen. |