Multilingual Scriptures Home » Hungarian Karoli Bible » Romans
| Hungarian Karoli Bible | ||
| Chapter # | Verse # | Verse Detail |
| 1 | 1 | Pál, Jézus Krisztusnak szolgája, elhívott apostol, elválasztva Isten evangyéliomá[nak hirdetésére.] |
| 1 | 2 | Melyet eleve megígért az õ prófétái által a szentírásokban, |
| 1 | 3 | Az õ Fia felõl, a ki Dávid magvából lett test szerint, |
| 1 | 4 | A ki megbizonyíttatott hatalmasan Isten Fiának a szentség Lelke szerint, a halálból való feltámadás által, a mi Urunk Jézus Krisztus felõl, |
| 1 | 5 | A ki által vettük a kegyelmet és az apostolságot a hitben való engedelmességnek okáért, minden pogányok között, az õ nevéért; |
| 1 | 6 | Kik között vagytok ti is, Jézus Krisztusnak hivatalosai: |
| 1 | 7 | Mindeneknek, a kik Rómában vagytok, Isten szerelmeseinek, hivatalos szenteknek: Kegyelem néktek és békesség Istentõl, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. |
| 1 | 8 | Elõször hálát adok az én Istenemnek a Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy a ti hiteteknek az egész világon híre van; |
| 1 | 9 | Mert bizonyságom nékem az Isten, kinek lelkem szerint szolgálok az õ Fiának evangyéliomában, hogy szüntelen emlékezem felõletek, |
| 1 | 10 | Imádkozásaimban mindenkor könyörögvén, vajha egyszer már jó szerencsés út adódnék nékem Istennek akaratából, hogy hozzátok mehessek; |
| 1 | 11 | Mert kívánlak titeket látni, hogy valami lelki ajándékot közölhessek veletek a ti megerõsítésetekre, |
| 1 | 12 | Azaz, hogy együtt felbuzduljunk ti nálatok egymás hite által, a tiétek meg az enyém által. |
| 1 | 13 | Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok atyámfiai, hogy én gyakran elvégeztem magamban, hogy elmegyek hozzátok (de mindez ideig megakadályoztattam), hogy köztetek is nyerjek valami lelki gyümölcsöt, mint a többi pogányok közt is. |
| 1 | 14 | Mind a görögöknek, mind a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak köteles vagyok. |
| 1 | 15 | Azért a mi rajtam áll, kész vagyok néktek is, a kik Rómában vagytok, az evangyéliomot hirdetni. |
| 1 | 16 | Mert nem szégyenlem a Krisztus evangyéliomát; mert Istennek hatalma az minden hívõnek idvességére, zsidónak elõször meg görögnek. |
| 1 | 17 | Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitbõl hitbe, miképen meg van írva: Az igaz ember pedig hitbõl él. |
| 1 | 18 | Mert nyilván van az Istennek haragja mennybõl, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják. |
| 1 | 19 | Mert a mi az Isten felõl tudható nyilván van õ bennök; mert az Isten megjelentette nékik: |
| 1 | 20 | Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az õ örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétõl fogva az õ alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy õk menthetetlenek. |
| 1 | 21 | Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsõítették õt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az õ okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az õ balgatag szívök megsötétedett. |
| 1 | 22 | Magokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek; |
| 1 | 23 | És az örökkévaló Istennek dicsõségét felcserélték a mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó állatoknak képmásával. |
| 1 | 24 | Annakokáért adta is õket az Isten szívök kivánságaiban tisztátalanságra, hogy egymás testét megszeplõsítsék; |
| 1 | 25 | Mint a kik az Isten igazságát hazugsággá változtatták, és a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a teremtõ helyett, a ki mind örökké áldott. Ámen. |
| 1 | 26 | Annakokáért adta õket az Isten tisztátalan indulatokra; mert az õ asszonynépeik is elváltoztatták a természet folyását természetellenesre: |
| 1 | 27 | Hasonlóképen a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fertelmeskedvén, és az õ tévelygésöknek méltó jutalmát elvevén önmagokban. |
| 1 | 28 | És a miképen nem méltatták az Istent arra, hogy ismeretökben megtartsák, azonképen oda adták õket az Isten méltatlan gondolkozásra, hogy illetlen dolgokat cselekedjenek; |
| 1 | 29 | A kik teljesek minden hamissággal, paráznasággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal; rakvák, írigységgel, gyilkossággal, versengéssel, álnoksággal, rossz erkölcscsel; |
| 1 | 30 | Súsárlók, rágalmazók, istengyûlölõk, dölyfösek, kevélyek, dicsekedõk, rosszban mesterkedõk, szüleiknek engedetlenek, |
| 1 | 31 | Balgatagok, összeférhetetlenek, szeretet nélkül valók, engesztelhetetlenek, irgalmatlanok. |
| 1 | 32 | Kik jóllehet az Isten végzését ismerik, hogy a kik ilyeneket cselekesznek, méltók a halálra, mégis nemcsak cselekszik azokat, hanem az akképen cselekvõkkel egyet is értenek. |
| 2 | 1 | Annakokáért menthetetlen vagy óh ember, bárki légy, a ki ítélsz: mert a miben mást megítélsz, önmagadat kárhoztatod; mivel ugyanazokat míveled te, a ki ítélsz. |
| 2 | 2 | Tudjuk pedig, hogy az Istennek ítélete igazság szerint van azokon, a kik ilyeneket cselekesznek. |
| 2 | 3 | Vagy azt gondolod, óh ember, a ki megítéled azokat, a kik ilyeneket cselekesznek, és te is azokat cselekszed, hogy te elkerülöd az Istennek ítéletét? |
| 2 | 4 | Avagy megveted az õ jóságának, elnézésének és hosszútûrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít? |
| 2 | 5 | De te a te keménységed és meg nem tért szíved szerint gyûjtesz magadnak haragot a haragnak és az Isten igaz ítélete kijelentésének napjára. |
| 2 | 6 | A ki megfizet mindenkinek az õ cselekedetei szerint: |
| 2 | 7 | Azoknak, a kik a jó cselekedetben való állhatatossággal dicsõséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek, örök élettel; |
| 2 | 8 | Azoknak pedig, a kik versengõk és a kik nem engednek az igazságnak, hanem engednek a hamisságnak, búsulással és haraggal. |
| 2 | 9 | Nyomorúság és ínség minden gonoszt cselekedõ ember lelkének, zsidónak elõször meg görögnek; |
| 2 | 10 | Dicsõség pedig, tisztesség és békesség minden jót cselekedõnek, zsidónak elõször meg görögnek: |
| 2 | 11 | Mert nincsen Isten elõtt személyválogatás. |
| 2 | 12 | Mert a kik törvény nélkül vétkeztek, törvény nélkül vesznek is el: és a kik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg, |
| 2 | 13 | (Mert nem azok igazak Isten elõtt, a kik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, a kik a törvényt betöltik. |
| 2 | 14 | Mert mikor a pogányok, a kiknek törvényök nincsen, természettõl a törvény dolgait cselekszik, akkor õk, törvényök nem lévén, önmagoknak törvényök: |
| 2 | 15 | Mint a kik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az õ szívökbe, egyetemben bizonyságot tévén arról az õ lelkiismeretök és gondolataik, a melyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik.) |
| 2 | 16 | Azon a napon, melyen az Isten megítéli az emberek titkait az én evangyéliomom szerint a Jézus Krisztus által. |
| 2 | 17 | Ímé, te zsidónak neveztetel, és a törvényre támaszkodol, és Istennel dicsekedel. |
| 2 | 18 | És ismered az õ akaratát, és választást tudsz tenni azok között, a melyek különböznek [attól,] mivelhogy a törvénybõl megtaníttattál; |
| 2 | 19 | És azt hiszed magadról, hogy te a vakoknak vezetõje, a sötétségben levõknek világossága, |
| 2 | 20 | A balgatagok tanítója, a kiskorúak mestere vagy, bírván a törvényben az ismeret és igazság formáját. |
| 2 | 21 | A ki azért mást tanítasz, magadat nem tanítod-é? a ki azt hirdeted, hogy ne lopj, lopsz-é? |
| 2 | 22 | A ki azt mondod, ne paráználkodjál, paráználkodol-é? a ki útálod a bálványokat, szentségtörõ vagy-é? |
| 2 | 23 | Ki a törvényben dicsekszel, a törvénynek megrontása által az Istent gyalázod-é? |
| 2 | 24 | Mert az Istennek neve miattatok káromoltatik a pogányok között, a mint meg van írva. |
| 2 | 25 | Mert használ ugyan a körülmetélkedés, ha a törvényt megtartod; de ha a törvényt áthágod, a te körülmetélkedésed körülmetéletlenséggé lett. |
| 2 | 26 | Ha tehát a körülmetéletlen pogány megtartja a törvénynek parancsolatait, az õ körülmetéletlensége nem körülmetélkedésül tulajdoníttatik-é néki? |
| 2 | 27 | És a természettõl fogva körülmetéletlen ember, ha a törvényt megtartja, megítél téged, a ki a betû és körülmetélkedés mellett is a törvényeknek megrontója vagy. |
| 2 | 28 | Mert nem az a zsidó, a ki külsõképen az; sem nem az a körülmetélés, a mi a testen külsõképen van: |
| 2 | 29 | Hanem az a zsidó, a ki belsõképen az; és a szívnek lélekben, nem betû szerint való körülmetélése [az igazi körülmetélkedés;] a melynek dícsérete nem emberektõl, hanem Istentõl van. |
| 3 | 1 | Mi tekintetben különb hát a zsidó? vagy micsoda haszna van a körülmetélkedésnek? |
| 3 | 2 | Minden tekintetben sok. Mindenek elõtt, hogy az Isten reájok bízta az õ beszédeit. |
| 3 | 3 | De hát hogy ha némelyek nem hittek? Vajjon azoknak hitetlensége nem teszi-é hiábavalóvá az Istennek hûségét? |
| 3 | 4 | Távol legyen. Sõt inkább az Isten legyen igaz, minden ember pedig hazug, a mint meg van írva: Hogy igaznak ítéltessél a te beszédeidben, és gyõzedelmes légy, mikor vádolnak téged. |
| 3 | 5 | Ha pedig a mi igazságtalanságunk az Istennek igazságát mutatja meg, mit mondjunk? Vajjon igazságtalan-é az Isten, hogy minket büntet? Emberi módon szólok. |
| 3 | 6 | Távol legyen! Mert akkor mi módon ítéli meg az Isten a világot? |
| 3 | 7 | Mert ha az Istennek igazsága az én hazugságom által öregbült az õ dicsõségére, miért kárhoztattatom még én is, mint bûnös? |
| 3 | 8 | Sõt inkább ne cselekedjük-é a rosszat, hogy [abból] jó származzék? - a mint minket rágalmaznak, és a mint némelyek mondogatják, hogy mi így beszélünk, a kiknek kárhoztatása igazságos. |
| 3 | 9 | Micsoda tehát? Különbek vagyunk-é? Semmiképen nem. Mert az elébb megmutattuk nyilván, hogy zsidók és görögök mindnyájan bûn alatt vannak; |
| 3 | 10 | A mint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is; |
| 3 | 11 | Nincs, a ki megértse, nincs, a ki keresse az Istent. |
| 3 | 12 | Mindnyájan elhajlottak, egyetemben haszontalanokká lettek; nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy is. |
| 3 | 13 | Nyitott sír az õ torkuk; nyelvökkel álnokságot szólnak; áspis kígyó mérge van ajkaik alatt. |
| 3 | 14 | Szájok telve átkozódással és keserûséggel. |
| 3 | 15 | Lábaik gyorsak a vérontásra. |
| 3 | 16 | Útjaikon romlás és nyomorúság van. |
| 3 | 17 | És a békességnek útját nem ismerik. |
| 3 | 18 | Nincs isteni félelem az õ szemök elõtt. |
| 3 | 19 | Tudjuk pedig, hogy a mit a törvény mond, azoknak mondja, a kik a törvény alatt vannak; hogy minden száj bedugassék, és az egész világ Isten ítélete alá essék. |
| 3 | 20 | Annakokáért a törvénynek cselekedeteibõl egy test sem igazul meg õ elõtte: mert a bûn ismerete a törvény által vagyon. |
| 3 | 21 | Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága, a melyrõl tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták; |
| 3 | 22 | Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak, a kik hisznek. Mert nincs különbség, |
| 3 | 23 | Mert mindnyájan vétkeztek, és szûkölködnek az Isten dicsõsége nélkül. |
| 3 | 24 | Megigazulván ingyen az õ kegyelmébõl a Krisztus Jézusban való váltság által, |
| 3 | 25 | Kit az Isten eleve rendelt engesztelõ áldozatul, hit által, az õ vérében, hogy megmutassa az õ igazságát az elõbb elkövetett bûnöknek elnézése miatt, |
| 3 | 26 | Az Isten hosszútûrésénél fogva, az õ igazságának megbizonyítására, a mostani idõben, hogy igaz legyen Õ és megigazítsa azt, a ki a Jézus hitébõl való. |
| 3 | 27 | Hol van tehát a dicsekedés? Kirekesztetett. Mely törvény által? A cselekedeteké által? Nem; hanem a hit törvénye által. |
| 3 | 28 | Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül. |
| 3 | 29 | Avagy Isten csak a zsidóké-e? Avagy nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is. |
| 3 | 30 | Mivelhogy egy az Isten, a ki megigazítja a zsidót hitbõl és a pogányt hit által. |
| 3 | 31 | A törvényt tehát hiábavalóvá tesszük-é a hit által? Távol legyen! Sõt inkább a törvényt megerõsítjük. |
| 4 | 1 | Mit mondunk tehát, hogy Ábrahám a mi atyánk nyert volna test szerint? |
| 4 | 2 | Mert ha Ábrahám cselekedetekbõl igazult meg, van mivel dicsekedjék, de nem az Isten elõtt. |
| 4 | 3 | Mert mit mond az írás: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttaték az õ néki igazságul. |
| 4 | 4 | Annak pedig, a ki munkálkodik, a jutalom nem tulajdoníttatik kegyelembõl, hanem tartozás szerint; |
| 4 | 5 | Ellenben annak, a ki nem munkálkodik, hanem hisz abban, a ki az istentelent megigazítja, az õ hite tulajdoníttatik igazságul. |
| 4 | 6 | A mint Dávid is boldognak mondja azt az embert, a kinek az Isten igazságot tulajdonít cselekedetek nélkül. |
| 4 | 7 | Boldogok, a kiknek megbocsáttattak az õ hamisságaik, és a kiknek elfedeztettek az õ bûneik. |
| 4 | 8 | Boldog ember az, a kinek az Úr bûnt nem tulajdonít. |
| 4 | 9 | Ez a boldogság tehát a zsidónak, vagy a pogánynak is [tulajdoníttatik- ]é? Mert azt mondjuk, hogy Ábrahámnak a hit tulajdoníttaték igazságul. |
| 4 | 10 | Miképen tulajdoníttaték tehát? Körülmetélt vagy körülmetéletlen állapotában? Nem körülmetélt, hanem körülmetéletlen állapotában. |
| 4 | 11 | És a körülmetélkedés jegyét körülmetéletlenségében [tanusított] hite igazságának pecsétjéül nyerte: hogy atyja legyen mindazoknak, a kik körülmetéletlen létökre hisznek, hogy azoknak is tulajdoníttassék az igazság; |
| 4 | 12 | És [hogy] atyja [legyen] a körülmetélteknek is, azoknak, a kik nemcsak körülmetélkednek, hanem követik is a mi atyánknak Ábrahámnak körülmetéletlenségében [tanusított] hitének nyomdokait. |
| 4 | 13 | Mert nem a törvény által adatott az ígéret Ábrahámnak, vagy az õ magvának, hogy e világnak örököse lesz, hanem a hitnek igazsága által. |
| 4 | 14 | Mert ha azok az örökösök, kik a törvénybõl valók, hiábavalóvá lett a hit, és haszontalanná az ígéret: |
| 4 | 15 | Mert a törvény haragot nemz: a hol pedig nincsen törvény, ott törvény ellen való cselekedet sincsen. |
| 4 | 16 | Azért hitbõl, hogy kegyelembõl [legyen;] hogy erõs legyen az ígéret az egész magnak; nemcsak a törvénybõl valónak, hanem az Ábrahám hitébõl valónak is, a ki mindnyájunknak atyánk |
| 4 | 17 | (A mint meg van írva, hogy sok nép atyjává tettelek téged ) az elõtt, az Isten elõtt, a kiben hitt, a ki a holtakat megeleveníti, és azokat, a melyek nincsenek, elõszólítja mint meglevõket. |
| 4 | 18 | A ki reménység ellenére reménykedve hitte, hogy sok népnek atyjává lesz, a szerint, a mint megmondatott: Így lészen a te magod. |
| 4 | 19 | És hitében erõs lévén, nem gondolt az õ már elhalt testére, mintegy százesztendõs lévén, sem Sárának elhalt méhére; |
| 4 | 20 | Az Istennek ígéretében sem kételkedett hitetlenséggel, hanem erõs volt a hitben, dicsõséget adván az Istennek, |
| 4 | 21 | És teljesen elhitte, hogy a mit õ ígért, meg is cselekedheti. |
| 4 | 22 | Azért is tulajdoníttaték néki igazságul. |
| 4 | 23 | De nemcsak õ érette iratott meg, hogy tulajdoníttaték néki [igazságul,] |
| 4 | 24 | Hanem mi érettünk is, a kiknek majd tulajdoníttatik, azoknak tudniillik, a kik hisznek Abban, a ki feltámasztotta a mi Urunkat a Jézust a halálból, |
| 4 | 25 | Ki a mi bûneinkért [halálra] adatott, és feltámasztatott a mi megigazulásunkért. |
| 5 | 1 | Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által, |
| 5 | 2 | A ki által van a menetelünk is hitben ahhoz a kegyelemhez, a melyben állunk; és dicsekedünk az Isten dicsõségének reménységében. |
| 5 | 3 | Nemcsak pedig, hanem dicsekedünk a háborúságokban is, tudván, hogy a háborúság békességes tûrést nemz, |
| 5 | 4 | A békességes tûrés pedig próbatételt, a próbatétel pedig reménységet, |
| 5 | 5 | A reménység pedig nem szégyenít meg; mert az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szent Lélek által, ki adatott nékünk. |
| 5 | 6 | Mert Krisztus, mikor még erõtelenek valánk, a maga idejében meghalt a gonoszokért. |
| 5 | 7 | Bizonyára igazért [is] alig hal meg valaki; ám a jóért talán csak meg merne halni valaki. |
| 5 | 8 | Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bûnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt. |
| 5 | 9 | Minekutána azért most megigazultunk az õ vére által, sokkal inkább megtartatunk a harag ellen õ általa. |
| 5 | 10 | Mert ha, mikor ellenségei voltunk, megbékéltünk Istennel az õ Fiának halála által, sokkal inkább megtartatunk az õ élete által minekutána megbékéltünk vele. |
| 5 | 11 | Nemcsak pedig, hanem dicsekedünk is az Istenben a mi Urunk Jézus Krisztus által, a ki által most a megbékélést nyertük. |
| 5 | 12 | Annakokáért, miképen egy ember által jött be a világra a bûn és a bûn által a halál, és akképen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek; |
| 5 | 13 | Mert a törvényig vala bûn a világon; a bûn azonban nem számíttatik be, ha nincsen törvény. |
| 5 | 14 | Úgyde a halál uralkodott Ádámtól Mózesig azokon is, a kik nem az Ádám esetének hasonlatossága szerint vétkeztek, a ki ama következendõnek kiábrázolása vala. |
| 5 | 15 | De a kegyelmi ajándék nem úgy [van,] mint a bûneset; mert ha amaz egynek esete miatt sokan haltak meg, az Isten kegyelme és a kegyelembõl való ajándék, mely az egy ember Jézus Krisztusé, sokkal inkább elhatott sokakra. |
| 5 | 16 | És az ajándék sem úgy [van,] mint egy vétkezõ által; mert az ítélet egybõl [lett] kárhozottá, az ajándék pedig sok bûnbõl [van] igazulásra. |
| 5 | 17 | Mert ha az egynek bûnesete miatt uralkodott a halál az egy által: sokkal inkább az életben uralkodnak az egy Jézus Krisztus által azok, kik a kegyelemnek és az igazság ajándékának bõvölködésében részesültek. |
| 5 | 18 | Bizonyára azért, miképen egynek bûnesete által minden emberre [elhatott] a kárhozat: azonképen egynek igazsága által minden emberre [elhatott] az életnek megigazulása. |
| 5 | 19 | Mert miképen egy embernek engedetlensége által sokan bûnösökké lettek: azonképen egynek engedelmessége által sokan igazakká lesznek. |
| 5 | 20 | A törvény pedig bejött, hogy a bûn megnövekedjék; de a hol megnövekedik a bûn, ott a kegyelem sokkal inkább bõvölködik: |
| 5 | 21 | Hogy miképen uralkodott a bûn a halálra, azonképen a kegyelem is uralkodjék igazság által az örök életre a mi Urunk Jézus Krisztus által. |
| 6 | 1 | Mit mondunk tehát? Megmaradjunk-é a bûnben, hogy a kegyelem annál nagyobb legyen? |
| 6 | 2 | Távol legyen: a kik meghaltunk a bûnnek, mimódon élnénk még abban? |
| 6 | 3 | Avagy nem tudjátok-é, hogy a kik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, az õ halálába keresztelkedtünk meg? |
| 6 | 4 | Eltemettettünk azért õ vele együtt a keresztség által a halálba: hogy miképen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsõsége által, azonképen mi is új életben járjunk. |
| 6 | 5 | Mert ha az õ halálának hasonlatossága szerint vele egygyé lettünk, bizonyára feltámadásáé szerint is [azok] leszünk. |
| 6 | 6 | Tudván azt, hogy a mi ó emberünk õ vele megfeszíttetett, hogy megerõtelenüljön a bûnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bûnnek: |
| 6 | 7 | Mert a ki meghalt, felszabadult a bûn alól. |
| 6 | 8 | Hogyha pedig meghaltunk Krisztussal, hiszszük, hogy élünk is õ vele. |
| 6 | 9 | Tudván, hogy Krisztus, a ki feltámadott a halálból, többé meg nem hal; a halál többé rajta nem uralkodik, |
| 6 | 10 | Mert hogy meghalt, a bûnnek halt meg egyszer; hogy pedig él, az Istennek él. |
| 6 | 11 | Ezenképen gondoljátok ti is, hogy meghaltatok a bûnnek, de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban. |
| 6 | 12 | Ne uralkodjék tehát a bûn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek néki az õ kívánságaiban: |
| 6 | 13 | Se ne szánjátok oda a ti tagjaitokat hamisságnak fegyvereiül a bûnnek; hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint a kik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazságnak fegyvereiül az Istennek. |
| 6 | 14 | Mert a bûn ti rajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt. |
| 6 | 15 | Mit is tehát? Vétkezzünk-é mivelhogy nem vagyunk törvény alatt, hanem kegyelem alatt? Távol legyen. |
| 6 | 16 | Avagy nem tudjátok, hogy a kinek oda szánjátok magatokat szolgákul az engedelmességre, annak vagytok szolgái, a kinek engedelmeskedtek: vagy a bûnnek halálra, vagy az engedelmességnek igazságra? |
| 6 | 17 | De hála az Istennek, hogy [jóllehet] a bûn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtek a tudomány azon alakjának, a melyre adattatok. |
| 6 | 18 | Felszabadulván pedig a bûn alól, az igazságnak szolgáivá lettetek. |
| 6 | 19 | Emberi módon szólok a ti testeteknek erõtlensége miatt. Mert a miképen oda szántátok a ti tagjaitokat a tisztátalanságnak és a hamisságnak szolgáiul a hamisságra: azonképen szánjátok oda most a ti tagjaitokat szolgáiul az igazságnak a megszenteltetésre. |
| 6 | 20 | Mert mikor a bûn szolgái valátok, az igazságtól szabadok valátok. |
| 6 | 21 | Micsoda gyümölcsét vettétek azért akkor azoknak, a miket most szégyenletek? mert azoknak a vége halál. |
| 6 | 22 | Most pedig, minekutána felszabadultatok a bûn alól, szolgáivá lettetek pedig az Istennek: megvan a gyümölcsötök a megszenteltetésre, a vége pedig örök élet. |
| 6 | 23 | Mert a bûn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban. |
| 7 | 1 | Avagy nem tudjátok-é atyámfiai, mert törvényismerõkhöz szólok, hogy a törvény uralkodik az emberen, a míg él? |
| 7 | 2 | Mert a férjes asszony, míg él a férj, ehhez van kötve törvény szerint, de ha meghal a férj, felszabadul [az asszony] a férj törvénye alól. |
| 7 | 3 | Azért tehát az õ férjének életében paráznának mondatik, ha más férfihoz megy; ha azonban meghal a férje, szabaddá lesz a törvénytõl, úgy hogy nem lesz parázna, ha más férfihoz megy. |
| 7 | 4 | Azért atyámfiai, ti is meghaltatok a törvénynek a Krisztus teste által, hogy legyetek máséi, azéi, a ki a halálból feltámasztatott, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek. |
| 7 | 5 | Mert mikor a testben voltunk, a bûnök indulatai a törvény által dolgoztak a mi tagjainkban, hogy gyümölcsözzenek a halálnak; |
| 7 | 6 | Most pedig megszabadultunk a törvénytõl, minekutána meghaltunk arra nézve, a mely által lekötve tartattunk; hogy szolgáljunk a léleknek újságában és nem a betû óságában. |
| 7 | 7 | Mit mondunk tehát? A törvény bûn-é? Távol legyen: sõt inkább a bûnt nem ismertem, hanem csak a törvény által; mert a kívánságról sem tudtam volna, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánjad. |
| 7 | 8 | De a bûn alkalmat vévén, a parancsolat által nemzett bennem minden kívánságot; mert törvény nélkül holt a bûn. |
| 7 | 9 | Én pedig éltem régen a törvény nélkül: de ama parancsolatnak eljövetelével felelevenedék a bûn, |
| 7 | 10 | Én pedig meghalék; és úgy találtaték, hogy az a parancsolat, mely életre való, nékem halálomra van. |
| 7 | 11 | Mert a bûn alkalmat vévén, ama parancsolat által megcsalt engem, és megölt általa. |
| 7 | 12 | Azért ám a törvény szent, és a parancsolat szent és igaz és jó. |
| 7 | 13 | Tehát a jó nékem halálom lett-é? Távol legyen: sõt inkább a bûn [az,] hogy megtessék a bûn, mely a jó által nékem halált szerez, hogy felette igen bûnös legyen a bûn a parancsolat által. |
| 7 | 14 | Mert tudjuk, hogy a törvény lelki; de én testi vagyok, a bûn alá rekesztve. |
| 7 | 15 | Mert a mit cselekeszem, nem ismerem: mert nem azt mívelem, a mit akarok, hanem a mit gyûlölök, azt cselekeszem. |
| 7 | 16 | Ha pedig azt cselekszem, a mit nem akarok, megegyezem a törvénnyel, hogy jó. |
| 7 | 17 | Most azért már nem én cselekszem azt, hanem a bennem lakozó bûn. |
| 7 | 18 | Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó; mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom. |
| 7 | 19 | Mert nem a jót cselekeszem, melyet akarok; hanem a gonoszt cselekeszem, melyet nem akarok. |
| 7 | 20 | Ha pedig én azt cselekeszem, a mit nem akarok, nem én mívelem már azt, hanem a bennem lakozó bûn. |
| 7 | 21 | Megtalálom azért magamban, ki a jót akarom cselekedni, ezt a törvényt, hogy a bûn megvan bennem. |
| 7 | 22 | Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belsõ ember szerint; |
| 7 | 23 | De látok egy másik törvényt az én tagjaimban, mely ellenkezik az elmém törvényével, és engem rabul ád a bûn törvényének, mely van az én tagjaimban. |
| 7 | 24 | Óh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testébõl? |
| 7 | 25 | Hálát adok Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által. Azért jóllehet én az elmémmel az Isten törvényének, de testemmel a bûn törvényének szolgálok. |
| 8 | 1 | Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, a kik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint. |
| 8 | 2 | Mert a Jézus Krisztusban való élet lelkének törvénye megszabadított engem a bûn és a halál törvényétõl. |
| 8 | 3 | Mert a mi a törvénynek lehetetlen vala, mivelhogy erõtelen vala a test miatt, az Isten az õ Fiát elbocsátván bûn testének hasonlatosságában és a bûnért, kárhoztatá a bûnt a testben. |
| 8 | 4 | Hogy a törvénynek igazsága beteljesüljön bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint. |
| 8 | 5 | Mert a test szerint valók a test dolgaira gondolnak; a Lélek szerint valók pedig a Lélek dolgaira. |
| 8 | 6 | Mert a testnek gondolata halál; a Lélek gondolata pedig élet és békesség. |
| 8 | 7 | Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti. |
| 8 | 8 | A kik pedig testben vannak, nem lehetnek kedvesek Isten elõtt. |
| 8 | 9 | De ti nem vagytok testben, hanem lélekben, ha ugyan az Isten Lelke lakik bennetek. A kiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé. |
| 8 | 10 | Hogyha pedig Krisztus ti bennetek [van,] jóllehet a test holt a bûn miatt, a lélek ellenben élet az igazságért. |
| 8 | 11 | De ha Annak a Lelke lakik bennetek, a ki feltámasztotta Jézust a halálból, ugyanaz, a ki feltámasztotta Krisztus Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket is az õ ti bennetek lakozó Lelke által. |
| 8 | 12 | Annakokáért atyámfiai, nem vagyunk adósok a testnek, hogy test szerint éljünk: |
| 8 | 13 | Mert, ha test szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteit a lélekkel megöldökölitek, éltek. |
| 8 | 14 | Mert a kiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai. |
| 8 | 15 | Mert nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, a ki által kiáltjuk: Abbá, Atyám! |
| 8 | 16 | Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk. |
| 8 | 17 | Ha pedig gyermekek, örökösök is; örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak; ha ugyan vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt is dicsõüljünk meg. |
| 8 | 18 | Mert azt tartom, hogy a miket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsõséghez, mely nékünk megjelentetik. |
| 8 | 19 | Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. |
| 8 | 20 | Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem önként, hanem azért, a ki az alá vetette. |
| 8 | 21 | Azzal a reménységgel, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság rabságától az Isten fiai dicsõségének szabadságára. |
| 8 | 22 | Mert tudjuk, hogy az egész teremtett világ egyetemben fohászkodik és nyög mind idáig. |
| 8 | 23 | Nemcsak [ez] pedig, hanem magok a Lélek zsengéjének birtokosai, mi magunk is fohászkodunk magunkban, várván a fiúságot, a mi testünknek megváltását. |
| 8 | 24 | Mert reménységben tartattunk meg; a reménység pedig, ha láttatik, nem reménység; mert a mit lát valaki, miért reményli is [azt?] |
| 8 | 25 | Ha pedig, a mit nem látunk, azt reméljük, békességes tûréssel várjuk. |
| 8 | 26 | Hasonlatosképen pedig a Lélek is segítségére van a mi erõtelenségünknek. Mert azt, a mit kérnünk kell, a mint kellene, nem tudjuk; de maga a Lélek esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. |
| 8 | 27 | A ki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért. |
| 8 | 28 | Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javokra van, mint a kik [az] [õ] végzése szerint hivatalosak. |
| 8 | 29 | Mert a kiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy azok az õ Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, hogy õ legyen elsõszülött sok atyafi között. |
| 8 | 30 | A kiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta; és a kiket elhívott, azokat meg is igazította; a kiket pedig megigazított, azokat meg is dicsõítette. |
| 8 | 31 | Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk? |
| 8 | 32 | A ki az õ tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem õt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk? |
| 8 | 33 | Kicsoda vádolja az Isten választottait? Isten az, a ki megigazít; |
| 8 | 34 | Kicsoda az, a ki kárhoztat? Krisztus az, a ki meghalt, sõt a ki fel is támadott, a ki az Isten jobbján van, a ki esedezik is érettünk: |
| 8 | 35 | Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétõl? nyomorúság vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-é? |
| 8 | 36 | A mint megvan írva, hogy: Te éretted gyilkoltatunk minden napon; olybá tekintenek mint vágó juhokat. |
| 8 | 37 | De mindezekben felettébb diadalmaskodunk, Az által, a ki minket szeretett, |
| 8 | 38 | Mert meg vagyok gyõzõdve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendõk, |
| 8 | 39 | Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétõl, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban. |
| 9 | 1 | Igazságot szólok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem velem együtt tesz bizonyságot a Szent Lélek által, |
| 9 | 2 | Hogy nagy az én szomorúságom és szüntelen való az én szívemnek fájdalma; |
| 9 | 3 | Mert kívánnám, hogy én magam átok legyek, [elszakasztva] a Krisztustól az én atyámfiaiért, a kik rokonaim test szerint; |
| 9 | 4 | A kik izráeliták, a kiké a fiúság és a dicsõség és a szövetségek, meg a törvényadás és az isteni tisztelet és az ígéretek; |
| 9 | 5 | A kiké az atyák, és a kik közül való test szerint a Krisztus, a ki mindeneknek felette örökké áldandó Isten. Ámen. |
| 9 | 6 | Nem lehet pedig, hogy meghiúsult legyen az Isten beszéde. Mert nem mindnyájan izráeliták azok, kik Izráeltõl valók; |
| 9 | 7 | Sem nem mindnyájan fiak, kik az Ábrahám magvából valók; hanem: Izsákban neveztetik néked a te magod. |
| 9 | 8 | Azaz, nem a testnek fiai az Isten fiai; hanem az ígéret fiait tekinti magul. |
| 9 | 9 | Mert ígéretnek beszéde ez: Ez idõ tájban eljövök, és Sárának fia lesz. |
| 9 | 10 | Nemcsak pedig, hanem Rebeka is, ki egytõl fogant méhében, Izsáktól a mi atyánktól: |
| 9 | 11 | Mert mikor még meg sem születtek, sem semmi jót vagy gonoszt nem cselekedtek, hogy az Istennek kiválasztás szerint való végzése megmaradjon, nem cselekedetekbõl, hanem az elhívótól, |
| 9 | 12 | Megmondatott néki, hogy: A nagyobbik szolgál a kisebbiknek. |
| 9 | 13 | Miképen meg van írva: Jákóbot szerettem, Ézsaut pedig gyûlöltem. |
| 9 | 14 | Mit mondunk tehát: Vajjon nem igazságtalanság-é [ez] az Istentõl? Távol legyen! |
| 9 | 15 | Mert Mózesnek ezt mondja: Könyörülök azon, a kin könyörülök, és kegyelmezek annak, a kinek kegyelmezek. |
| 9 | 16 | Annakokáért tehát nem azé, a ki akarja, sem nem azé, a ki fut, hanem a könyörülõ Istené. |
| 9 | 17 | Mert azt mondja az írás a Faraónak, hogy: Azért támasztottalak téged, hogy megmutassam benned az én hatalmamat, és hogy hirdessék az én nevemet az egész földön. |
| 9 | 18 | Annakokáért a kin akar könyörül, a kit pedig akar, megkeményít. |
| 9 | 19 | Mondod azért nékem: Miért fedd hát [engem?] [Hiszen] az õ akaratának kicsoda áll ellene? |
| 9 | 20 | Sõt inkább kicsoda vagy te óh ember, hogy versengsz az Istennel? Avagy mondja-é a készítmény a készítõnek: Miért csináltál engem így? |
| 9 | 21 | Avagy nincsen-é a fazekasnak hatalma az agyagon, hogy ugyanazon gyuradékból némely edényt tisztességre, némelyt pedig becstelenségre csináljon? |
| 9 | 22 | Ha pedig az Isten az õ haragját megmutatni és hatalmát megismertetni kívánván, nagy békességes tûréssel elszenvedte a harag edényeit, melyek veszedelemre készíttettek, |
| 9 | 23 | És hogy megismertesse az õ dicsõségének gazdagságát az irgalom edényein, melyeket eleve elkészített a dicsõségre, [mit szólhatsz ellene?] |
| 9 | 24 | A kikül el is hívott minket nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is, |
| 9 | 25 | A mint Hóseásnál is mondja: Hívom a nem én népemet én népemnek; és a nem szerettet szeretettnek. |
| 9 | 26 | És lészen, hogy azon a helyen, a hol ez mondatott nékik: Ti nem vagytok az én népem, ott az élõ Isten fiainak fognak hívatni. |
| 9 | 27 | Ésaiás pedig ezt kiáltja Izráel felõl: Ha Izráel fiainak száma [annyi] volna is, mint a tenger fövenye, a maradék tartatik meg. |
| 9 | 28 | Mert a dolgot bevégezi és rövidre metszi igazságban; mivel rövidesen végez az Úr a földön. |
| 9 | 29 | És a mint Ésaiás elõre megmondotta: Ha a Seregeknek Ura nem hagyott volna nékünk magot, olyanokká lettünk volna, mint Sodoma, és Gomorához volnánk hasonlók. |
| 9 | 30 | Mit mondunk hát? Azt, hogy a pogányok, a kik az igazságot nem követték, az igazságot elnyerték, még pedig a hitbõl való igazságot; |
| 9 | 31 | Izráel ellenben, mely az igazság törvényét követte, nem jutott el az igazság törvényére. |
| 9 | 32 | Miért? Azért, mert nem hitbõl [keresték,] hanem mintha a törvény cselekedeteibõl volna. Mert beleütköztek a beleütközés kövébe, |
| 9 | 33 | A mint meg van írva: Ímé beleütközés kövét és megbotránkozás szikláját teszem Sionba; és a ki hisz benne, nem szégyenül meg. |
| 10 | 1 | Atyámfiai, szívem szerint kívánom és Istentõl könyörgöm az Izráel idvességét. |
| 10 | 2 | Mert bizonyságot teszek felõlök, hogy Isten iránt való buzgóság van bennök, de nem megismerés szerint. |
| 10 | 3 | Mert az Isten igazságát nem ismervén, és az õ tulajdon igazságukat igyekezvén érvényesíteni, az Isten igazságának nem engedelmeskedtek. |
| 10 | 4 | Mert a törvény vége Krisztus minden hívõnek igazságára. |
| 10 | 5 | Mert Mózes a törvénybõl való igazságról [azt] írja, hogy a ki azokat cselekeszi, él azok által. |
| 10 | 6 | A hitbõl való igazság pedig így szól: Ne mondd a te szívedben: Kicsoda megy föl a mennybe? (azaz, hogy Krisztus aláhozza;) |
| 10 | 7 | Avagy: Kicsoda száll le a mélységbe? (azaz, hogy Krisztust a halálból felhozza.) |
| 10 | 8 | De mit mond? Közel hozzád a beszéd, a szádban és a szívedben van: azaz a hit beszéde, a melyet mi hirdetünk. |
| 10 | 9 | Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta õt a halálból, megtartatol. |
| 10 | 10 | Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az idvességre. |
| 10 | 11 | Mert azt mondja az írás: Valaki hisz õ benne, meg nem szégyenül. |
| 10 | 12 | Mert nincs különbség zsidó meg görög között; mert ugyanaz az Ura mindeneknek, a ki kegyelemben gazdag mindenekhez, a kik õt segítségül hívják. |
| 10 | 13 | Mert minden, a ki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik. |
| 10 | 14 | Mimódon hívják azért segítségül [azt,] a kiben nem hisznek? Mimódon hisznek pedig [abban], a ki felõl nem hallottak? Mimódon hallanának pedig prédikáló nélkül? |
| 10 | 15 | Mimódon prédikálnak pedig, ha el nem küldetnek? A miképen meg van írva: Mely szépek a békesség hirdetõknek lábai, a kik jókat hirdetnek! |
| 10 | 16 | De nem mindenek engedelmeskedtek az evangyéliomnak. Mert Ésaiás azt mondja: Uram! Kicsoda hitt a mi beszédünknek? |
| 10 | 17 | Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által. |
| 10 | 18 | De mondom: Avagy nem hallották-é? Sõt inkább az egész földre elhatott az õ hangjok, és a lakóföld véghatáráig az õ beszédök. |
| 10 | 19 | De mondom: Avagy nem ismerte-é Izráel? Elõször Mózes mondja: Én titeket felingerellek egy nem néppel, értelmetlen néppel haragítalak meg titeket. |
| 10 | 20 | Ésaiás pedig bátorságosan ezt mondja: Megtaláltak azok, a kik engem nem keresnek; nyilvánvaló lettem azoknak, a kik felõlem nem kérdezõsködtek. |
| 10 | 21 | Az Izráelrõl pedig ezt mondja: Egész napon kiterjesztettem kezeimet az engedetlenkedõ és ellenmondó néphez. |
| 11 | 1 | Mondom tehát: Avagy elvetette-é Isten az õ népét? Távol legyen; mert én is izráelita vagyok, az Ábrahám magvából, Benjámin nemzetségébõl való. |
| 11 | 2 | Nem vetette el Isten az õ népét, melyet eleve ismert. Avagy nem tudjátok-é, mit mond az írás Illésrõl? a mint könyörög Istenhez Izráel ellen, mondván: |
| 11 | 3 | Uram, a te prófétáidat megölték, és a te oltáraidat lerombolták; és csak én egyedül maradtam, és engem is halálra keresnek. |
| 11 | 4 | De mit mond néki az isteni felelet? Meghagytam magamnak hétezer embert, a kik nem hajtottak térdet a Baálnak. |
| 11 | 5 | Ekképen azért most is van maradék a kegyelembõl való választás szerint. |
| 11 | 6 | Hogyha pedig kegyelembõl, akkor nem cselekedetekbõl: különben a kegyelem nem volna többé kegyelem. Hogyha pedig cselekedetekbõl, akkor nem kegyelembõl: különben a cselekedet nem volna többé cselekedet. |
| 11 | 7 | Micsoda tehát? A mit Izráel keres, azt nem nyerte meg: a választottak ellenben megnyerték, a többiek pedig megkeményíttettek: |
| 11 | 8 | A mint meg van írva: Az Isten kábultság lelkét adta nékik; szemeket, hogy ne lássanak, füleket, hogy ne halljanak, mind e mai napig. |
| 11 | 9 | Dávid is ezt mondja: Legyen az õ asztaluk tõrré, hálóvá, botránkozássá és megtorlássá. |
| 11 | 10 | Sötétüljenek meg az õ szemeik, hogy ne lássanak, és az õ hátokat mindenkorra görbítsd meg. |
| 11 | 11 | Annakokáért mondom: Avagy azért botlottak-é meg, hogy elessenek? Távol legyen; hanem az õ esetük folytán [lett] az idvesség a pogányoké, hogy õk felingereltessenek. |
| 11 | 12 | Ha pedig az õ esetök világnak gazdagsága, és az õ veszteségök pogányok gazdagsága, mennyivel inkább az õ teljességök? |
| 11 | 13 | Mert néktek mondom a pogányoknak, a mennyiben hát én pogányok apostola vagyok, a szolgálatomat dicsõítem, |
| 11 | 14 | Ha ugyan felingerelhetném az én atyámfiait, és megtarthatnék közülök némelyeket. |
| 11 | 15 | Mert ha az õ elvettetésök a világnak megbékélése, micsoda [lesz] a felvételök hanemha élet a halálból? |
| 11 | 16 | Ha pedig a zsenge szent, akkor a tészta is; és ha a gyökér szent, az ágak is [azok.] |
| 11 | 17 | Ha pedig némely ágak kitörettek, te pedig vadolajfa létedre beoltattál azok közé, és részese lettél az olajfa gyökerének és zsírjának; |
| 11 | 18 | Ne kevélykedjél az ágak ellenében: ha pedig kevélykedel, nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged. |
| 11 | 19 | Azt mondod azért: Kitörettek [az] ágak, hogy én oltassam be. |
| 11 | 20 | Úgy van; hitetlenség miatt törettek ki, te pedig hit által állasz; fel ne fuvalkodjál, hanem félj; |
| 11 | 21 | Mert ha az Isten a természet szerint való ágaknak nem kedvezett, majd néked sem kedvez. |
| 11 | 22 | Tekintsd meg azért az Istennek kegyességét és keménységét: azok iránt a kik elestek, keménységét; irántad pedig a kegyességét, ha megmaradsz a kegyességben; különben te is kivágatol. |
| 11 | 23 | Sõt azok is, ha meg nem maradnak a hitetlenségben, beoltatnak; mert az Isten ismét beolthatja õket. |
| 11 | 24 | Mert ha te a természet szerint való vadolajfából kivágattál, és természet ellenére beoltattál a szelid olajfába: mennyivel inkább beoltatnak ezek a természet szerint valók az õ saját olajfájokba. |
| 11 | 25 | Mert nem akarom, hogy ne tudjátok atyámfiai ezt a titkot, hogy magatokat el ne higyjétek, hogy a megkeményedés Izráelre nézve [csak] részben történt, a meddig a pogányok teljessége bemegyen. |
| 11 | 26 | És így az egész Izráel megtartatik, a mint meg van írva: Eljõ Sionból a Szabadító, és elfordítja Jákóbtól a gonoszságokat: |
| 11 | 27 | És ez nékik az én szövetségem, midõn eltörlöm az õ bûneiket. |
| 11 | 28 | Az evangyéliomra nézve ugyan ellenségek ti érettetek; de a választásra nézve szerelmetesek az atyákért. |
| 11 | 29 | Mert megbánhatatlanok az Istennek ajándékai és az õ elhívása. |
| 11 | 30 | Mert miképen ti egykor engedetlenkedtetek az Istennek, most pedig irgalmasságot nyertetek az õ engedetlenségök miatt: |
| 11 | 31 | Azonképen õk is most engedetlenkedtek, hogy a ti irgalmasságba jutásotok folytán õk is irgalmasságot nyerjenek; |
| 11 | 32 | Mert az Isten mindeneket engedetlenség alá rekesztett, hogy mindeneken könyörüljön. |
| 11 | 33 | Óh Isten gazdagságának, bölcseségének és tudományának mélysége! Mely igen kikutathatatlanok az õ ítéletei s kinyomozhatatlanok az õ útai! |
| 11 | 34 | Mert kicsoda ismerte meg az Úr értelmét? vagy kicsoda volt néki tanácsosa? |
| 11 | 35 | Avagy kicsoda adott elõbb néki, hogy annak visszafizesse azt? |
| 11 | 36 | Mert õ tõle, õ általa és õ reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsõség mindörökké. Ámen. |
| 12 | 1 | Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élõ, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket. |
| 12 | 2 | És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata. |
| 12 | 3 | Mert a nékem adott kegyelem által mondom mindenkinek közöttetek, hogy feljebb ne bölcselkedjék, mint a hogy kell bölcselkedni; hanem józanon bölcselkedjék, a mint az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét. |
| 12 | 4 | Mert miképen egy testben sok tagunk van, minden tagnak pedig nem ugyanazon cselekedete van: |
| 12 | 5 | Azonképen sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai [vagyunk.] |
| 12 | 6 | Minthogy azért külön-külön ajándékaink vannak a nékünk adott kegyelem szerint, akár írásmagyarázás, a hitnek szabálya szerint [teljesítsük;] |
| 12 | 7 | Akár szolgálat, a szolgálatban; akár tanító, a tanításban; |
| 12 | 8 | Akár intõ, az intésben; az adakozó szelídségben; az elõljáró szorgalmatossággal; a könyörülõ vídámsággal [mívelje.] |
| 12 | 9 | A szeretet képmutatás nélkül való legyen. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz. |
| 12 | 10 | Atyafiúi szeretettel egymás iránt gyöngédek; a tiszteletadásban egymást megelõzõk [legyetek.] |
| 12 | 11 | Az igyekezetben ne [legyetek] restek; lélekben buzgók [legyetek;] az Úrnak szolgáljatok. |
| 12 | 12 | A reménységben örvendezõk; a háborúságban tûrõk; a könyörgésben állhatatosak; |
| 12 | 13 | A szentek szükségeire adakozók [legyetek;] a vendégszeretetet gyakoroljátok. |
| 12 | 14 | Áldjátok azokat, a kik titeket kergetnek; áldjátok és ne átkozzátok. |
| 12 | 15 | Örüljetek az örülõkkel, és sírjatok a sírókkal. |
| 12 | 16 | Egymás iránt ugyanazon indulattal legyetek; ne kevélykedjetek, hanem az alázatosakhoz szabjátok magatokat. Ne legyetek bölcsek timagatokban. |
| 12 | 17 | Senkinek gonoszért gonoszszal ne fizessetek. A tisztességre gondotok legyen minden ember elõtt. |
| 12 | 18 | Ha lehetséges, a mennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek. |
| 12 | 19 | Magatokért bosszút ne álljatok szerelmeseim, hanem adjatok helyet ama haragnak; mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr. |
| 12 | 20 | Azért, ha éhezik a te ellenséged, adj ennie; ha szomjuhozik, adj innia; mert ha ezt míveled, eleven szenet gyûjtesz az õ fejére. |
| 12 | 21 | Ne gyõzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval gyõzd meg. |
| 13 | 1 | Minden lélek engedelmeskedjék a felsõ hatalmasságoknak; mert nincsen hatalmasság, hanem csak Istentõl: és a mely hatalmasságok vannak, az Istentõl rendeltettek. |
| 13 | 2 | Azért, a ki ellene támad a hatalmasságnak, az Isten rendelésének támad ellene; a kik pedig ellene támadnak, önmagoknak ítéletet szereznek. |
| 13 | 3 | Mert a fejedelmek nem a jó, hanem a rossz cselekedetnek rettegésére vannak. Akarod-é pedig, hogy ne félj a hatalmasságtól? Cselekedjed a jót, és dícséreted lesz attól. |
| 13 | 4 | Mert Isten szolgája õ a te javadra. Ha pedig a gonoszt cselekszed, félj: mert nem ok nélkül viseli a fegyvert: mert Isten szolgája, bosszúálló a haragra annak, a ki gonoszt cselekszik. |
| 13 | 5 | Annakokáért szükség engedelmeskedni, nem csak a haragért, hanem a lelkiismeretért is. |
| 13 | 6 | Mert azért fizettek adót is; mivelhogy Istennek szolgái, kik ugyanabban foglalatoskodnak. |
| 13 | 7 | Adjátok meg azért mindenkinek, a mivel tartoztok: a kinek az adóval, az adót; a kinek a vámmal, a vámot; a kinek a félelemmel, a félelmet; a kinek a tisztességgel, a tisztességet. |
| 13 | 8 | Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak [azzal,] hogy egymást szeressétek; mert a ki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte. |
| 13 | 9 | Mert ez: Ne paráználkodjál, ne ölj, ne orozz, hamis tanubizonyságot ne szólj, ne kívánj, és ha valamely más parancsolat van, ebben az ígében foglaltatik egybe: Szeressed felebarátodat mint temagadat. |
| 13 | 10 | A szeretet nem illeti gonoszszal a felebarátot. Annakokáért a törvénynek betöltése a szeretet. |
| 13 | 11 | Ezt pedig cselekedjétek, tudván az idõt, hogy ideje már, hogy az álomból felserkenjünk; mert most közelebb van hozzánk az idvesség, mint a mikor hívõkké lettünk. |
| 13 | 12 | Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett; vessük el azért a sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság fegyvereit. |
| 13 | 13 | Mint nappal, ékesen járjunk, nem dobzódásokban és részegségekben, nem bujálkodásokban és feslettségekben, nem versengésben és írigységben: |
| 13 | 14 | Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra. |
| 14 | 1 | A hitben erõtelent fogadjátok be, nem ítélgetvén vélekedéseit. |
| 14 | 2 | Némely ember azt hiszi, hogy mindent megehetik; a [hitben] erõtelen pedig zöldséget eszik. |
| 14 | 3 | A ki eszik, ne vesse meg azt, a ki nem eszik; és a ki nem eszik, ne kárhoztassa azt, a ki eszik. Mert az Isten befogadta õt. |
| 14 | 4 | Te kicsoda vagy, hogy kárhoztatod a más szolgáját? Az õ tulajdon urának áll vagy esik. De meg fog állani, mert az Úr által képes, hogy megálljon. |
| 14 | 5 | Emez az egyik napot különbnek tartja a másiknál: amaz pedig minden napot [egyformának] tart. Ki-ki a maga értelme felõl legyen meggyõzõdve. |
| 14 | 6 | A ki ügyel a napra, az Úrért ügyel: és a ki nem ügyel a napra, az Úrért nem ügyel. A ki eszik, az Úrért eszik, mert hálákat ád az Istennek: és a ki nem eszik, az Úrért nem eszik, és hálákat ád az Istennek. |
| 14 | 7 | Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának: |
| 14 | 8 | Mert ha élünk, az Úrnak élünk; ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk. |
| 14 | 9 | Mert azért halt meg és támadott fel és elevenedett meg Krisztus, hogy mind holtakon mind élõkön uralkodjék. |
| 14 | 10 | Te pedig miért kárhoztatod a te atyádfiát? avagy te is miért veted meg a te atyádfiát? Hiszen mindnyájan oda állunk majd a Krisztus ítélõszéke elé. |
| 14 | 11 | Mert meg van írva: Élek én, mond az Úr, mert nékem hajol meg minden térd, és minden nyelv Istent magasztalja. |
| 14 | 12 | Azért hát mindenikünk maga ad számot magáról az Istennek. |
| 14 | 13 | Annakokáért egymást többé ne kárhoztassuk: hanem inkább azt tartsátok, hogy a ti atyátokfiának ne szerezzetek megütközést vagy megbotránkozást. |
| 14 | 14 | Tudom és meg vagyok gyõzõdve az Úr Jézusban, hogy semmi sem tisztátalan önmagában: hanem bármi annak tisztátalan, a ki tisztátalannak tartja. |
| 14 | 15 | De ha a te atyádfia az ételért megszomorodik, akkor te nem szeretet szerint cselekszel. Ne veszítsd el azt a te ételeddel, a kiért Krisztus meghalt. |
| 14 | 16 | Ne káromoltassék azért a ti javatok. |
| 14 | 17 | Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm. |
| 14 | 18 | Mert a ki ezekben szolgál a Krisztusnak, kedves Istennek, és az emberek elõtt megpróbált. |
| 14 | 19 | Azért tehát törekedjünk azokra, a mik a békességre és az egymás épülésére valók. |
| 14 | 20 | Ne rontsd le az ételért az Isten munkáját. Minden tiszta ugyan, de rossz annak az embernek, a ki botránkozással eszi. |
| 14 | 21 | Jó nem enni húst és nem inni bort, sem semmit nem [tenni,] a miben a te atyádfia megütközik vagy megbotránkozik, vagy erõtelen. |
| 14 | 22 | Te néked hited van: tartsd meg magadban Isten elõtt. Boldog, a ki nem kárhoztatja magát abban, a mit helyesel. |
| 14 | 23 | A ki pedig kételkedik, ha eszik, kárhoztatva van, mert nem hitbõl [eszik.] A mi pedig hitbõl nincs, bûn az. |
| 15 | 1 | Tartozunk pedig mi az erõsek, hogy az erõtelenek erõtlenségeit hordozzuk, és ne magunknak kedveskedjünk. |
| 15 | 2 | Mindenikünk tudniillik az õ felebarátjának kedveskedjék annak javára, épülésére. |
| 15 | 3 | Mert Krisztus sem önmagának kedveskedett, hanem a mint meg van írva: A te gyalázóidnak gyalázásai hullottak reám. |
| 15 | 4 | Mert a melyek régen megirattak, a mi tanulságunkra irattak meg: hogy békességes tûrés által és az írásoknak vígasztalása által reménységünk legyen. |
| 15 | 5 | A békességes tûrésnek és vígasztalásnak Istene pedig adja néktek, hogy ugyanazon indulat legyen bennetek egymás iránt Krisztus Jézus szerint: |
| 15 | 6 | Hogy egy szívvel, egy szájjal dicsõítsétek az Istent és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyját. |
| 15 | 7 | Azért fogadjátok be egymást, miképen Krisztus is befogadott minket az Isten dicsõségére. |
| 15 | 8 | Mondom pedig, hogy Jézus Krisztus szolgája lett a körülmetélkedésnek az Isten igazságáért, hogy megerõsítse az atyák ígéreteit; |
| 15 | 9 | A pogányok pedig irgalmasságáért dicsõítik Istent, a mint meg van írva: Annakokáért vallást teszek rólad a pogányok között, és dícséretet éneklek a te nevednek. |
| 15 | 10 | És ismét azt mondja: Örüljetek pogányok az õ népével együtt. |
| 15 | 11 | És ismét: Dícsérjétek az Urat minden pogányok, és magasztaljátok õt minden népek. |
| 15 | 12 | És viszont Ésaiás így szól: Lészen a Jessének gyökere, és a ki felkel, hogy uralkodjék a pogányokon; õ benne reménykednek a pogányok. |
| 15 | 13 | A reménységnek Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hivésben, hogy bõvölködjetek a reménységben a Szent Lélek ereje által. |
| 15 | 14 | Meg vagyok pedig gyõzõdve atyámfiai én magam is ti felõletek, hogy teljesek vagytok minden jósággal, betöltve minden ismerettel, képesek lévén egymást is inteni. |
| 15 | 15 | Bátorságosabban írtam pedig néktek atyámfiai, részben, mintegy emlékeztetvén titeket az Istentõl nékem adott kegyelem által, |
| 15 | 16 | Hogy legyek a Jézus Krisztus szolgája a pogányok között, munkálkodván az Isten evangyéliomában, hogy legyen a pogányoknak áldozata kedves [és] a Szent Lélek által megszentelt. |
| 15 | 17 | Van azért mivel dicsekedjem a Jézus Krisztusban, az Istenre tartozó dolgokban. |
| 15 | 18 | Mert nem merek szólni semmirõl, a mit nem Krisztus cselekedett volna általam a pogányoknak engedelmességére, szóval és tettel. |
| 15 | 19 | Jelek és csodák ereje által, az Isten Lelkének ereje által; úgyannyira, hogy én Jeruzsálemtõl és környékétõl fogva Illyriáig betöltöttem a Krisztus evangyéliomát. |
| 15 | 20 | Ekképen pedig tisztességbeli dolog, hogy ne ott hirdessem az evangyéliomot, ahol neveztetett Krisztus, hogy ne más alapra építsek: |
| 15 | 21 | Hanem a mint meg van írva: A kiknek nem hirdettetett õ felõle, azok meglátják; és a kik nem hallották, megértik. |
| 15 | 22 | Annakokáért meg is akadályoztattam gyakran a hozzátok való menetelben. |
| 15 | 23 | Most pedig, mivelhogy nincs már helyem e tartományokban, vágyódván pedig sok esztendõ óta, hogy elmenjek hozzátok: |
| 15 | 24 | Ha Hispániába megyek, elmegyek ti hozzátok. Mert remélem, hogy átutazóban meglátlak titeket, és ti elkísértek oda, ha elõbb részben beteljesedem veletek. |
| 15 | 25 | Most pedig megyek Jeruzsálembe, szolgálván a szenteknek. |
| 15 | 26 | Mert tetszett Macedóniának és Akhájának, hogy a Jeruzsálembeli szentek szegényei részére némileg adakozzanak. |
| 15 | 27 | Mert tetszett nékik, és tartoznak is vele. Mert ha a pogányok azoknak a lelki javaiban részesültek, tartoznak nékik viszont szolgálni a testiekben. |
| 15 | 28 | Ezt azért ha majd elvégezem, és nékik e gyümölcsöt átadom, elmegyek közöttetek által Hispániába. |
| 15 | 29 | Tudom pedig, hogy mikor hozzátok megyek, a Krisztus evangyélioma áldásának teljességével megyek. |
| 15 | 30 | Kérlek pedig titeket atyámfiai a mi Urunk Jézus Krisztusra és a Lélek szerelmére, tusakodjatok velem együtt az imádkozásokban, én érettem Isten elõtt, |
| 15 | 31 | Hogy szabaduljak meg azoktól, a kik engedetlenek Júdeában, és hogy az én Jeruzsálemben való szolgálatom legyen kedves a szentek elõtt; |
| 15 | 32 | Hogy örömmel menjek hozzátok az Isten akaratából, és veletek együtt megújuljak. |
| 15 | 33 | A békességnek Istene pedig legyen mindnyájan ti veletek! Ámen. |
| 16 | 1 | Ajánlom pedig néktek Fébét, a mi nénénket, ki a Kenkhréabeli gyülekezetnek szolgálója: |
| 16 | 2 | Hogy fogadjátok õt az Úrban szentekhez illendõen, és legyetek mellette, ha valami dologban rátok szorul. Mert õ is sokaknak pártfogója volt, nékem magamnak is. |
| 16 | 3 | Köszöntsétek Priscillát és Akvilát, kik nékem munkatársaim Krisztus Jézusban. |
| 16 | 4 | A kik az én életemért a saját nyakukat tették le; a kiknek nemcsak én mondok köszönetet, hanem a pogányok minden gyülekezete is. |
| 16 | 5 | És köszöntsétek azt a gyülekezetet, mely az õ házokban van. Köszöntsétek az én szerelmetes Epenétusomat, a ki Akhája zsengéje a Krisztusban. |
| 16 | 6 | Köszöntsétek Máriát, ki sokat munkálkodott körülöttünk. |
| 16 | 7 | Köszöntsétek Andronikust és Juniát az én rokonaimat és az én fogolytársaimat, a kik híresek az apostolok között, a kik nálamnál is elõbb voltak a Krisztusban. |
| 16 | 8 | Köszöntsétek Ampliást, ki nékem szerelmesem az Úrban. |
| 16 | 9 | Köszöntsétek Orbánt, a mi munkatársunkat a Krisztusban, és Stakhist az én szerelmesemet. |
| 16 | 10 | Köszöntsétek Apellest, ki a Krisztusban megpróbáltatott. Köszöntsétek az Aristóbulus [háznépébõl valókat.] |
| 16 | 11 | Köszöntsétek Heródiont az én rokonomat. Köszöntsétek a Nárcissus [háznépébõl] azokat, a kik az Úrban vannak. |
| 16 | 12 | Köszöntsétek Trifénát és Trifósát, kik munkálódnak az Úrban. Köszöntsétek a szerelmetes Persist, ki sokat munkálódott az Úrban. |
| 16 | 13 | Köszöntsétek Rufust, ki kiválasztott az Úrban, és az õ anyját, a ki az enyém is. |
| 16 | 14 | Köszöntsétek Ásinkritust, Flégont, Hermást, Pátrobást, Merkuriust, és az atyafiakat, kik velök vannak. |
| 16 | 15 | Köszöntsétek Filológust és Juliát, Néreust és az õ nénjét, és Olimpást és minden szenteket, kik velök vannak. |
| 16 | 16 | Köszöntsétek egymást szent csókolással. Köszöntenek titeket a Krisztus gyülekezetei. |
| 16 | 17 | Kérlek pedig titeket atyámfiai, vigyázzatok azokra, a kik szakadásokat és botránkozásokat okoznak a tudomány körül, melyet tanultatok; és azoktól hajoljatok el. |
| 16 | 18 | Mert az ilyenek a mi Urunk Jézus Krisztusnak nem szolgálnak, hanem az õ hasuknak; és nyájas beszéddel, meg hizelkedéssel megcsalják az ártatlanoknak szívét. |
| 16 | 19 | Mert a ti engedelmességetek mindenekhez eljutott. Örülök azért rajtatok; de akarom, hogy bölcsek legyetek a jóban, ártatlanok pedig a rosszban. |
| 16 | 20 | A békességnek Istene megrontja a Sátánt a ti lábaitok alatt hamar. A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme veletek. Ámen. |
| 16 | 21 | Köszöntenek titeket Timótheus, az én munkatársam, és Luczius, Jáson, és Sosipáter az én rokonaim. |
| 16 | 22 | Köszöntelek titeket az Úrban én Tertius, ki e levelet írtam. |
| 16 | 23 | Köszönt titeket Gájus, a ki nékem és az egész gyülekezetnek gazdája. Köszönt titeket Erástus a városnak kincstartója, és Kvártus atyafi. |
| 16 | 24 | A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme mindnyájan ti veletek. Ámen. |
| 16 | 25 | Annak pedig, a ki titeket megerõsíthet az én evangyéliomom és a Jézus Krisztus hirdetése szerint, ama titoknak kijelentése folytán, mely örök idõtõl fogva el volt hallgatva, |
| 16 | 26 | Most pedig megjelentetett a prófétai írások által, az örök Isten parancsolata szerint, a hitben való engedelmesség végett minden pogányoknak tudomására adatván, |
| 16 | 27 | Az egyedül bölcs Istennek a Jézus Krisztus által dicsõség mindörökké. Ámen. |